Pozitív fejlemények Verespatak ügyében

Magyar szempontból jelentős sikert hozott az EU-tagországok környezetvédelmi minisztereinek csütörtöki luxemburgi tanácskozása: egy most elfogadott közös EU-irányelv új létesítmények esetében a jelenleginél jóval alacsonyabb ciánszintet engedélyez csak a bányászati hulladékoknál.
Mint Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter az MTI brüsszeli tudósítójának elmondta, ez a nagyon nyomatékos magyar kezdeményezések sikere. A korábbi uniós határértékek köbméterenként 50 milligramm ciánszintet engedtek meg a feldolgozás utáni zagyban, most viszont egyrészt született egy olyan megfogalmazás, hogy az üzemeknek biztosítaniuk kell, miszerint az elérhető legjobb technológiát használva az oldott cián a lehető legkisebb töménységű legyen, másrészt konkrét határértéket is meghatároztak, mégpedig azt, hogy az 50 milligrammos szint csak a már működő üzemeknél fogadható el, az új létesítményeknél viszont az engedélyt akkor adhatják ki a tagországok, ha az oldott cián szintje köbméterenként nem haladja meg a 10 milligrammot.
Ez a tervezett romániai, verespataki aranybánya esetleges környezetszennyező hatásának kivédése szempontjából is garanciát jelent, ugyanis olyan alacsony, hogy technikailag ennél a szintnél nincs olyan szennyezés, ami Magyarországot elérheti. A magyar miniszter azt is fontosnak tartotta kiemelni az új szabályozásból, hogy a 10 milligrammos szint olyan technológiai követelmény, ami az egész kitermelés gazdaságosságát befolyásolja: azaz ennek betartási kényszere miatt a befektetők számára jelentősen romlik egy-egy terv nyereségessége.
Bár a tagállamok miniszterei által most elfogadott irányelv ezután még az Európai Parlament elé kerül, s annak is jóvá kell azt hagynia, ha a dokumentum végül életbe lép, attól kezdve a benne foglaltaknak minden tagállam részéről meg kell felelni – mondta Persányi. „Ha Románia tagállam lesz, akkor neki is meg kell felelnie” – tette hozzá. (Az irányelv életbe lépése szakértők szerint 2005 végére várható.)
A magyar miniszter egyébként örömmel reagált arra a csütörtöki budapesti bejelentésre, hogy Magyarország és Románia az Európai Unió bevonásával közös szakértői csoportot hoz létre a verespataki bánya ügyének kivizsgálására.
A környezetvédelmi miniszterek tanácskozásán elfogadott, a bányászati hulladékok kezelésére vonatkozó irányelv egyik célja éppen az, hogy megelőzzék az olyan tragédiákat, mint a nagybányai aranybányánál történt 2000-es ciánszennyezés volt: akkor a Tisza élővilágát olyan súlyos csapás érte, hogy sok szakértő ezt nevezte az 1985-ös csernobili tragédia óta bekövetkezett legnagyobb környezetvédelmi katasztrófának. A megállapodás azonban nem csak az esetleges környezetszennyezések megelőzése szempontjából fontos: a kitermelő iparágak az EU területén évente mintegy 400 millió tonna hulladékot produkálnak, ami az EU teljes éves hulladéktermelésének 29 százaléka.
A dokumentum értelmében a kormányoknak fokozottan figyelniük kell arra, a bányavállalatok miként kezelik hulladékaikat – s azt is előírja, hogy a már bezárt létesítmények hulladéktárolóit is rendszeresen ellenőrizni kell. Emellett a cégeknek például pénzügyi garanciák előteremtését írja elő az esetleges szennyezés utáni rehabilitáció költségeinek fedezésére.
A környezetvédelmi miniszterek ülésén egy másik témában is megállapodás született: eszerint csökkenteni fogják az üvegházhatást okozó fluor tartalmú gázok kibocsájtását. Ezek a gázok (amelyeket a hűtőiparban, a légkondicionálóknál és a tűzoltó szereknél használnak) az EU által kibocsájtott összes üvegházhatást okozó gáz 2 százalékát alkotják, de a globális felmelegedés szempontjából még a széndioxidnál is károsabbak.