Kármán Tódor – nevét a Holdon és a Marson is kráter őrzi

A világhírű tudós, kutató megalkotta az áramlásba helyezett testek mögött fellépő örvénysor elméletét, és megoldotta a hangsebességen túli repülés műszaki problémáit. Nevét itthon és külföldön iskolák viselik, a Holdon és a Marson egy-egy kráter is őrzi emlékét.

A szoborral a Paksi Atomerőmű Rt. az 1995 szeptemberében, a Nobel-díjasok szoborparkjával megkezdődött, a kiemelkedő magyar tudósok emlékét őrző hagyományt kívánja folytatni, amikor Teller Ede, Wigner Jenő, Neumann János, Szilárd Leó után Hevesi György, majd legutóbb Marx György akadémikus is szobrot kapott a Látogató Központ környezetében.

Kármán Tódor 1881. május 11-én született Budapesten, a műegyetemi gépészmérnöki oklevél megszerzését követően 1906-tól a Magyar Tudományos Akadémia ösztöndíjával Göttingenben tanult tovább. 1912-ben Aachenbe hívták tanárnak. Itt alapítója és vezetője volt az Aerodinamikai Intézetnek, amely rövid idő alatt a repüléstudomány kutatóközpontjává vált.

1930-ban költözött az Amerikai Egyesült Államokba, ahol a hangsebesség feletti repüléssel foglalkozott, laboratóriumában fejlesztették ki az 1950-es évek elején az amerikai szárazföldi hadsereg első ballisztikus rakétáját. Számos elismerés mellett halála évében, 1963-ban megkapta az USA legnagyobb tudományos kitüntetését, a Nemzeti Tudományos Érmet.