Kálvin máglyahalálra veti Szervet Mihályt

Azzal, hogy 1517. októberében Luther a 95 pontos hittételét kifüggesztette Wittenbergben, egy vallási megújulást indított el. Kezdetét vette a reformáció, melynek keretein belül – a katolikus egyházzal szemben – többféle irányzat alakult ki. Megjelentek az evangélisták, a reformátusok, az anabaptisták és nem utolsósorban az antitrinitáriusok, vagy ahogyan Erdélyben nevezték őket, az unitáriusok.

Az antitrinitáriusok, azaz a Szentháromság-tagadók vonalának megalapozója a spanyol származású Szervet Mihály volt. Orvosként végzett az egyetemen, azonban jogot is tanult, majd pedig a Biblia és a vallás világa felé fordult. Új nézetei miatt a zaragoza-i inkvizíció bíróság elé kívánta állítani, azonban Szervet Párizsban keresett menedéket, ahol még nevet is változtatott. Születési helyére utalva a Michel de Villeneuve nevet vette fel.

Az antitrinitárius hitű megkérdőjelezte a Szentlélek és Jézus isteni voltát, ugyanakkor erős kritikával illette Kálvin egyik művét. Ezek után nem csoda, hogy nemcsak a zaragoza-i ítélőszék, de Kálvin szemében is szálka lett az orvos személye.

A katolikus egyház üldözése elől még el tudott bújni, azonban Genfben utolérte végzete. 1553 augusztusában a francia nyelvű városkába érkezett, hogy Kálvin tanításait meghallgassa. Egy augusztusi délután Kálvin egyik prédikációján vett részt, ahol néhány hallgató felismerte Szervet Mihályt. Kálvin közbenjárására a genfi polgármester bebörtönöztette Szervetet. Két hónapi tárgyalást követően a genfi tanács máglyahalálra ítélte a spanyol orvost.

1553. október 27-én az eretneknek nyilvánított Szervet Mihályt Genf egyik terén egy cölöphöz kötözték, és teológiai témájú műveivel együtt máglyán megégették.