Megoldódhat a Mozart-koponya rejtélye
Exhumálják Wolfgang Amadeus Mozart családtagjainak a salzburgi Szent Sebestyén temetőben lévő sírját, hogy DNS-vizsgálat segítségével kiderítsék, hogy a neves Mozarteum Alapítvány tulajdonában álló koponya, valóban a híres zeneszerzőé-e.
A sírboltban, amelyet az osztrák kutatók most megnyitnak, a feltételezések szerint Mozart apja, Leopold, anyai nagyanyja, valamint nővérének, Nannerlnak 16 éves lánya nyugszik.
A DNS-vizsgálat szempontjából az unokahúg földi maradványai a legizgalmasabbak. A csontokban ugyanis jobban megőrződik a mitokondriális DNS, mint a sejtmag genetikai információi, ráadásul a mitokondriális DNS kevésbé van kitéve mutációknak is. A mitokondriális DNS azonban csak anyai ágon öröklődik.
Így az osztrák kutatóknak a DNS-vizsgálathoz Mozart egy közeli női rokonának a DNS-mintájára van szükségük, amelyet aztán összehasonlíthatnak a Mozarteum Alapítvány Mozart-koponyájával.
Mozart 1791 decemberében, 35 évesen hunyt el. A bécsi temető egy jeltelen tömegsírjába temették el. A legendák szerint a sírásók emlékeztek rá, hogy hova temették a zeneszerzőt, és megmentették koponyáját. Évekkel később exhumálták a sírt, ám, hogy hova kerültek Mozart maradványai, máig nem ismert. A koponya 1902-ben került a Nemzetközi Mozarteum Alapítványhoz.
Vaskori szekér maradványaira bukkantak egy gödörben
A sérült tengelyt a korabeli Anglia lakói karóként újrahasznosították egy gödör falának megtartáshoz.
Elveszett város maradványaira bukkantak Luxornál
A nagyjából 1800 éves, a római korra datálható település a legkorábbi, amelyet Luxor keleti partján találtak.
Európa 2023-as legveszélyeztetettebb örökségi helyszínei
A miskolci Herman Ottó Múzeum épülete és a budapesti Memento Park is felkerült Európa legveszélyeztetettebb örökségi helyszíneinek listájára, amelyről hét helyszín bekerülhet majd az Europa Nostra és az Európai Beruházási Bank Intézet veszélyeztetett európai örökségek megmentését segítő programjába.
Régészeti feltárások tanúskodnak Kecskemét ezer évvel ezelőtti lakosairól
Írásos emlékek a 14. század közepétől említik a mezőváros Kecskemétet, de a régészeti feltárások azt támasztják alá, hogy a terület már ezer éve is lakott hely volt, és szerepe már az Árpád-korban is jelentős lehetett - tudatták a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei az MTI-vel.
Újabb leletekre bukkantak az elveszett görög városban
Teneát nagyon hosszú időn át csak mítoszokból és történeti forrásokból ismerték, míg az 1980-as években helyiek meg nem találták az elveszett várost.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
