Cehszlovákia születése és széthullása
1918. október 28-án Prágában proklamációt adtak ki Csehszlovákia megalakulásáról. A létrejött új állam nemzetiségét tekintve igen heterogén volt: a lakosság 46 százaléka cseh, 13 százaléka szlovák, 27 százaléka német, 8 százaléka magyar, 3 százaléka pedig ukrán illetve lengyel nemzetiségű volt.
Az első világháborút követően jelentősen átrajzolódott Európa terképe. Többek között csökkent Németország területe, az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, Magyarország értékes, többségében magyarok lakta területeket veszített, viszont ugyanebben az időszakban megalakult Csehszlovákia.
A Csehszlovák Köztársaság első elnöke – az első világháború alatt emigrációjában is politikailag tevékeny – Tomas Masaryk lett, aki 1935-ig töltötte be ezt a posztot. Masaryk nem volt könnyű helyzetben, mert a politikai egység megteremtése mellett, erősen kellett a gazdaságra is koncentrálni, hiszen az első világháború végén szinte minden állam financiális gondokkal küzdött. A gazdasági fellendülés olyan jól sikerült, hogy Csehszlovákia a két világháború közti időszakban az egyik legjobb helyzetben lévő országgá vált Európában.
A világgazdasági válság hatásait azonban északi szomszédunk sem kerülhette el, így a fejlődés 1929-ben megállt. A gazdasági megtorpanás a második világháborúig ki is tartott, melyen a Masarykot 1935-ben követő Benes sem tudott változtatni.
Mitöbb, az új államelnöknek komoly külpolitikai veszélyekkel is szembe kellett néznie. Az Anschlusst követően a csehszlovák politikusok számára már ugyancsak érzékelhetővé vált a külső fenyegetés. A Szudéta-vidéken élő németek is szervezkedni kezdtek, és a német kancellár sem feledkezett el a 3 millió németről.
1938-ban kezdetét vette Csehszlovákia szétdarabolása. Hitler a müncheni konferencián megszerezte a Szudéta-vidéket, az első bécsi döntés értelmében pedig Magyarország megkapta Csehszlovákia magyar lakta településeit. Ezek az akciók azonban csak a kezdetét jelentették a német külpolitikának. Hitler a szlovák nacionalistákat támogatva elérte, hogy 1939-ben Szlovákia kinyilvánítsa függetlenségét. Prágáról és környékéről pedig a „Führer” maga gondoskodott: megalakult a Cseh-Morva Protektorátus, természetesen német befolyás alatt.
Ezzel az első Csehszlovák Köztársaság 20 éves története véget is ért. Csehszlovákia csak a második világháború után éledt fel poraiból.
A túl kapzsi ipar okozhatta az ókori város bukását
Az egykori karthágói Zita a pun háborúk után római fennhatóság alá került, a fejlődés azonban elhozta a város hanyatlását.
A vértanú bencés szerzetes haláláról legendák élnek
Haláláról legenda mesél, az időpontja valószínűleg augusztus 29-e, Szent Gellért ünnepnapja azonban szeptember 24.
Kolostor, amely a bolgár történelem egyik szimbóluma
A Rilai kolostor nem véletlenül vált szent hellyé, ahová a helyiek életükben legalább egyszer elzarándokolnak.
107 éves a világ legidősebb egypetéjű ikerpárja
A japán testvérek 1913-ban születtek.
Egy vaskori törzsfőnök kincsére bukkanhattak
A leletegyüttes gazdagsága arról árulkodik, hogy egy előkelő személytől származik.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
