Röntgen halálát saját találmánya idézte elő
1895. november 8-án az esti órákban Wilhelm Conrad Röntgen fizikus felfedezte az X-sugarakat, melyet többek között olyan tudományágak hasznosítanak manapság is, mint az orvostudomány, a régészet vagy a művészettörténet.
Wilhelm Conrad Röntgen 1845-ben született egy német posztógyáros családban. 1848-ban a család anyagi okok miatt Hollandiába költözött át, így a fiú tanulmányait is ott kezdte meg. Az érettségit nem sikerült letennie, mert magatartási okokból kifolyólag eltanácsolták az iskolából. Állítólag tévedésből azt hitték, hogy ő készített egy gúnyos karikatúrát osztályfőnökéről.
Ettől függetlenül egy zürichi technikai főiskolára felvételt nyert kitűnő felvételi vizsgájának köszönhetően, így ott gépészmérnöki diplomát szerzett. Később August Kundt híres fizikus asszinsztense lehetett Würzburgban, az 1870-es évek közepétől pedig Hohenheimban, majd Strassburgban és Giessenben töltött be professzori állást.
Szakmájában az igazi áttörést a rövidhullámú X-sugarak felfedezése hozta meg. 1895. november 8-án az esti órákban laboratóriumában fedezte fel a később róla elnevezett sugarakat, melyek a szilárd tárgyakon is keresztül hatoltak. Ennek a találmányának köszönhetően 1901-ben Nobel-díjjal is jutalmazták, melynek 50 ezer svéd koronás összegét a würzburgi egyetem finanszírozására fordította. Még a röntgensugarak szabadalmaztatásáról is lemondott annak érdekében, hogy mások is építhessenek röntgengépet.
A röntgensugarakat a legkülönbözőbb tudományok, mint például az archeológia, az orvostudomány, a művészettörténet egyaránt hasznosította. Természetesen az orvosok sokat vitatkoznak a mai napig azon, hogy a röntgensugarak mennyire veszélyesek az emberi szervezetre, az azonban vitathatatlan, hogy ennek a felfedezésnek köszönhetően többen fájdalmas vizsgálatok és sebészeti beavatkozásoktól menekülnek meg.
Tény ugyanakkor, hogy több fizikus, köztük maga Röntgen is a sugarak áldozatává vált. Az állandóan kísérletező fizikus egy speciális vérrákban halt meg, mely valószínűleg a nagy mennyiségű sugárzástól alakult ki nála.
Kapcsolódó cikkünk:
Európa legkorábbi kutyái után nyomoztak
Úgy tűnik, az európai kutyák egyik őshazája a mai Dél-Németország volt.
Egy csontdarab írhatja át a szlávok történetét
Úgy tűnik, a szláv írásbeliség nem úgy alakult, ahogy a hagyomány tartja.
Ott bukkantak egy koponyára, ahol még nem is járhatott ember
A szakértők először nem értették, mit keres a lelet egy barlang eldugott aknájában.
2027-ben nyílhat meg az első űrhotel
Egyre kevésbé tűnik sci-finek, hogy az emberek egy nap az űrben nyaralhassanak.
A Bahamák első lakóinak nyomára bukkantak
Az emberek 14 ezer éve érkeztek meg a mai Floridába, a szakemberek viszont eddig azt hitték, hogy csak mintegy ezer évvel ezelőtt jutottak el a Bahamákra.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
