Röntgen halálát saját találmánya idézte elő
1895. november 8-án az esti órákban Wilhelm Conrad Röntgen fizikus felfedezte az X-sugarakat, melyet többek között olyan tudományágak hasznosítanak manapság is, mint az orvostudomány, a régészet vagy a művészettörténet.
Wilhelm Conrad Röntgen 1845-ben született egy német posztógyáros családban. 1848-ban a család anyagi okok miatt Hollandiába költözött át, így a fiú tanulmányait is ott kezdte meg. Az érettségit nem sikerült letennie, mert magatartási okokból kifolyólag eltanácsolták az iskolából. Állítólag tévedésből azt hitték, hogy ő készített egy gúnyos karikatúrát osztályfőnökéről.
Ettől függetlenül egy zürichi technikai főiskolára felvételt nyert kitűnő felvételi vizsgájának köszönhetően, így ott gépészmérnöki diplomát szerzett. Később August Kundt híres fizikus asszinsztense lehetett Würzburgban, az 1870-es évek közepétől pedig Hohenheimban, majd Strassburgban és Giessenben töltött be professzori állást.
Szakmájában az igazi áttörést a rövidhullámú X-sugarak felfedezése hozta meg. 1895. november 8-án az esti órákban laboratóriumában fedezte fel a később róla elnevezett sugarakat, melyek a szilárd tárgyakon is keresztül hatoltak. Ennek a találmányának köszönhetően 1901-ben Nobel-díjjal is jutalmazták, melynek 50 ezer svéd koronás összegét a würzburgi egyetem finanszírozására fordította. Még a röntgensugarak szabadalmaztatásáról is lemondott annak érdekében, hogy mások is építhessenek röntgengépet.
A röntgensugarakat a legkülönbözőbb tudományok, mint például az archeológia, az orvostudomány, a művészettörténet egyaránt hasznosította. Természetesen az orvosok sokat vitatkoznak a mai napig azon, hogy a röntgensugarak mennyire veszélyesek az emberi szervezetre, az azonban vitathatatlan, hogy ennek a felfedezésnek köszönhetően többen fájdalmas vizsgálatok és sebészeti beavatkozásoktól menekülnek meg.
Tény ugyanakkor, hogy több fizikus, köztük maga Röntgen is a sugarak áldozatává vált. Az állandóan kísérletező fizikus egy speciális vérrákban halt meg, mely valószínűleg a nagy mennyiségű sugárzástól alakult ki nála.
Kapcsolódó cikkünk:
Titokzatos ősi népcsoport maradványai kerültek elő
Úgy tűnik, az egykor Kelet-Ázsiát lakó populáció a jégkorszaki ingadozások miatt tűnt el.
Hétezer éves pecsét került elő
A lelet a legkorábbi pecsétlenyomat, melyet Izraelben valaha találtak.
A megtalált érmeegyüttes a vikingeknek fizetett váltságdíj lehetett
Az ezüstöt a frankok fizethették a fosztogatóknak, hogy kíméljék Párizst.
Amikor a leveleket rakétával szállították
A hidegháború fejlesztéseit használta ki az USA postai szolgálata, ám egy tesztnél nem jutottak tovább.
Ókori rabszolga sírját fedezték fel
A megbilincselt férfi testét egy árokba dobhatták, pedig a közelben egy temető is volt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
