Röntgen halálát saját találmánya idézte elő

Wilhelm Conrad Röntgen 1845-ben született egy német posztógyáros családban. 1848-ban a család anyagi okok miatt Hollandiába költözött át, így a fiú tanulmányait is ott kezdte meg. Az érettségit nem sikerült letennie, mert magatartási okokból kifolyólag eltanácsolták az iskolából. Állítólag tévedésből azt hitték, hogy ő készített egy gúnyos karikatúrát osztályfőnökéről.

Ettől függetlenül egy zürichi technikai főiskolára felvételt nyert kitűnő felvételi vizsgájának köszönhetően, így ott gépészmérnöki diplomát szerzett. Később August Kundt híres fizikus asszinsztense lehetett Würzburgban, az 1870-es évek közepétől pedig Hohenheimban, majd Strassburgban és Giessenben töltött be professzori állást.

Szakmájában az igazi áttörést a rövidhullámú X-sugarak felfedezése hozta meg. 1895. november 8-án az esti órákban laboratóriumában fedezte fel a később róla elnevezett sugarakat, melyek a szilárd tárgyakon is keresztül hatoltak. Ennek a találmányának köszönhetően 1901-ben Nobel-díjjal is jutalmazták, melynek 50 ezer svéd koronás összegét a würzburgi egyetem finanszírozására fordította. Még a röntgensugarak szabadalmaztatásáról is lemondott annak érdekében, hogy mások is építhessenek röntgengépet.

A röntgensugarakat a legkülönbözőbb tudományok, mint például az archeológia, az orvostudomány, a művészettörténet egyaránt hasznosította. Természetesen az orvosok sokat vitatkoznak a mai napig azon, hogy a röntgensugarak mennyire veszélyesek az emberi szervezetre, az azonban vitathatatlan, hogy ennek a felfedezésnek köszönhetően többen fájdalmas vizsgálatok és sebészeti beavatkozásoktól menekülnek meg.

Tény ugyanakkor, hogy több fizikus, köztük maga Röntgen is a sugarak áldozatává vált. Az állandóan kísérletező fizikus egy speciális vérrákban halt meg, mely valószínűleg a nagy mennyiségű sugárzástól alakult ki nála.

Kapcsolódó cikkünk: