Újra felállítják Radnóti szobrát Borban

Radnóti Miklós szobra a Bori-tó partján állt, ahonnan 2001 őszén lopták el. A költőt viharkabátban ábrázoló, csaknem két méter magas, 600 kilogramm súlyú szobrot lefűrészelték talapzatáról. A tolvajlásról parányi hír jelent meg egy belgrádi lapban, amire felfigyelt Kabók Erika, a Magyar Szó című újvidéki lap szabadkai tudósítója. Azonnal Borba utazott, majd lapja hasábjain behatóan foglalkozott az esettel, szorgalmazva az alkotás helyreállítását. Törekvéseit felkarolta Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke.

Kasza József tavalyi bori látogatása során indítványozta, hogy a költő halálának 60. évfordulóján állítsák fel újra a Radnóti-szobrot, az egyetlen olyan szobrot Szerbia Vajdaságon kívüli részén, amely magyar költőnek állít emléket. Az idén májusban a szobor alkotója, Varga Imre személyesen is Borba utazott, a városi tisztségviselőkkel együtt kijelölték a felállítandó szobor új helyét. Az alkotás eddig a város egyik legszebb részén, a festői szépségű Bori-tó partján állt, a költő arccal északra, Magyarország felé nézett.

A szobrot biztonsági okok miatt más helyen állítják fel, a város kapujánál, a helyi egészségház előtti téren. Borban nagy a szegénység és a munkanélküliség, a bori rézbánya évek óta nehéz helyzetben van, s a város gazdasága jóformán a rézbányára épül. A városban minden színesfém tárgyat leszerelnek vagy lefűrészelnek. Borban két-három magánöntöde működik, s vélhetően közülük az egyikben végezte a Radnóti-szobor is.

Radnóti Miklós 1944-ben munkaszolgálatosként került a Bor melletti, német felügyelet alatt álló Heidenau lágerbe. A menekülő németek innen hajtották tovább gyalogmenetben a foglyokat. Keretlegények 1944. november 9-én Abda határában tarkólövéssel végeztek Radnótival és több társával. Radnóti a lágerban sem hagyta abba az írást, itt alkotta meg legszebb eklogáit és kettőt Razglednicái közül. Noteszába írt verseit megtalálták zsebében az abdai tömegsírban. Halálának 30. évfordulójára az akkori magyar kormány állíttatott neki szobrot a szerbiai bányavárosban.

Radnótinak valóságos kultusza van Borban. Amikor még állt a szobor, a városi értelmiség minden évben összegyűlt előtte Radnóti halálának évfordulóján. A bori költők és írók egy-egy új kötetüket helyezték el a talapzaton, s ez a tradíció nem szakadt meg azután sem, hogy ellopták a szobrot. A bori költők továbbírták a Razglednicákat. Kabók Erika szerint azzal magyarázzák kötődésüket Radnótihoz, hogy második világháborús költészete amolyan kapocs a szerbiai és az európai irodalom között.

A kérdéses Radnóti-szobor három másik példánya Mohácson, Salgótarjánban és a németországi Überlingenben található. A nemzetközi előírások szerint öt példányt lehet felállítani egyedi alkotásból, így nincs akadálya annak, hogy ismét elhelyezzék a szobrot Borban, abban a városba, ahol a költő életének utolsó hónapjait töltötte.

A szobor újraállításának költségeit több forrásból fedezik. A magyar kormány részéről, a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma, illetve a Nemzeti Kulturális Alapprogram vállalta a újraöntés költségeit, Kasza József a Mol Rt.-től és az OTP Bank Rt.-től kért támogatást a művész tiszteletdíjának fedezésére. A bori önkormányzat vállalta a szobor környezetének kialakítását és felállítási költségeit. A helyreállítás összköltsége 12 millió forintra rúg.