„Hagyj életben, és szerzetes leszek!”
Luther Márton 1483. november 10-én született egy szerény jólétben élő eislebeni német családban. Az eredetileg Luder névre keresztelt reformátor 1517-ben változtatta nevét Lutherre, így a történelembe már Martin Lutherként vonult be.
Hans Luder német bányász házasságából született 1483. november 10-én Eislebenben Martin Luder, aki először apja vezetékneve után a Luder nevet viselte, majd azt megváltoztatva 1517-ben Luther lett.
Luther Márton, aki az erfurti egyetem filozófiai fakultásán szerzett magisztrátusi címet, állítólag fogadalomból lett szerzetes.
Egyszer a hazafelé vezető úton iszonyatos vihar lepte meg. A halálfélelemtől reszkető Luther Szent Anna védőszenthez fohászkodott segítségért: „Szent Anna segíts rajtam! Hagyj életben, és szerzetes leszek!” Az égszakadást túlélő Luther, – apja minden tiltakozását figyelmen kívül hagyva -, eme ígéretét teljesítve, belépett az ágostonrendiek sorába.
Az 1517-es év két szempontból is fontos volt Luther számára: ahogy már említettük, megváltoztatta vezetéknevét, és célul tűzte ki a katolikus egyház megreformálását. Köztudott, hogy 1517. október 31-én a wittenbergi vártemplom kapujára kifüggesztette a 95 pontból álló tételsorát. Főbb pontjai között szerepelt az 1075 óta érvényben lévő papi nőtlenség eltörlése, a gyóntatás és a búcsúcédulák árusításának megszüntetése. Ezzel a lépésével elindította a reformációt, saját személye ellen pedig a katolikusok megállíthatatlan hajtóvadászatát.
Természetesen nemcsak az egyszerű emberek között nyert tetszést Luther tanítása, hanem a német fejedelmek számára is szimpatikus volt. Amikor V. Károly német-római császár birodalmi átokkal sújtotta Luthert, és nemkívánatos eretnekké nyilvánította, akkor például III. Bölcs Frigyes szász választófejedelem Wartburg várában menedéket nyújtott az üldözött „újítónak”.
Luther és követői fáradozása nem volt hiábavaló, hiszen 1555-ben megszületett az augsburgi vallásbéke, melynek értelmében a katolikus egyház hegemón szerepe hivatalosan is megtört.