Tétlen szemlélték-e a holokausztot a lengyelek?
Emlékművet akar állítani a zsidómentő lengyeleknek a helyi önkormányzat a lengyelországi Oswiecimben, az egykori (német nevén) auschwitzi koncentrációs tábor közelében, ahol a náci német birodalom a II. világháború idején több mint 1, 1 millió embert pusztított el.
“Szembesülve azzal az egyre szélesebb körben terjedő hazugsággal, miszerint a lengyelek maguk is felelősnek tekinthetők a holokausztért”, “azt javasoljuk, hogy épüljön emlékmű, amelybe belevésnék mindazon lengyelek nevét, akiket a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a Világ Igaza címmel tüntetet ki” – írták a tanács tagjai a polgármesterhez intézett levelükben, amelyet az önkormányzat internetes honlapján tettek közzé.
A levél hozzáteszi, hogy a médiában világszerte terjedő, s a lengyeleket a holokauszt tétlen szemlélésével vádoló hazugságot, még az Oswiecimben évente megtartott Élők menetének izraeli résztvevőitől is visszahallani.
Az aláírók ezzel szemben azzal érvelnek, hogy eddig világszerte 19 ezer, a zsidók világháborús mentésében részt vevő ember kapta meg ezt a kitüntetést, s közülük 6500 lengyel. A táborból megszökött összesen 802 fogoly menekülése pedig “nem lett volna lehetséges a környék lakosságának segítsége nélkül”.
Az emlékművet amellett az út mellett képzelik el felállítani, amely az 1940-ben létesült auschwitzi tábort kötötte össze a nácik által később épített, s a foglyok ipari méretű megsemmisítését szolgáló birkenaui táborral.
1940 és 1945 között auschwitzi táborkomplexumban összesen 1, 1 millió ember pusztult el. Az áldozatok közül a legtöbben, majdnem 400 ezren magyar zsidók voltak, akiknek túlnyomó részét 1944 nyarán, néhány hét leforgása alatt hurcolták el Magyarországról.
A névtelen jegyző szobra
A kódexekben feljegyzett megnevezése szerint ő volt P. Mester, Bélának, Magyarország néhai királyának jegyzője.
Így győzték le az amerikai őslakosok a tűzvészeket
Az elmúlt időszakban a világ számos pontján okoztak komoly veszélyt a bozót- és erdőtüzek, úgy tűnik azonban, hogy a múltban bizonyos közösségek képesek voltak együtt élni a szezonálisan felélénkülő lángokkal.
Földfoglalók fenyegetik az amerikai kontinens legősibb városát
A perui Caral az amerikai kontinens legkorábbi ismert városa, az 5 ezer éves lelőhely az utóbbi időkben komoly fenyegetésnek van kitéve.
„A magyar és rác urak nyalka magyar viseletben ékeskedtek”
Élvezde, gyönyörde, üdvlelde, vigadó Arany János változatos magyar szófordulatai a bálteremre.
Így készítettek díszeket az ősi közösség lakói
8200 évvel ezelőtt férfiakat, nőket és gyermekeket temettek el az oroszországi a Karéliai Köztársaság területén fekvő Onyega-tó Juzsnij Olenij nevű szigetén.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
