Tétlen szemlélték-e a holokausztot a lengyelek?
Emlékművet akar állítani a zsidómentő lengyeleknek a helyi önkormányzat a lengyelországi Oswiecimben, az egykori (német nevén) auschwitzi koncentrációs tábor közelében, ahol a náci német birodalom a II. világháború idején több mint 1, 1 millió embert pusztított el.
“Szembesülve azzal az egyre szélesebb körben terjedő hazugsággal, miszerint a lengyelek maguk is felelősnek tekinthetők a holokausztért”, “azt javasoljuk, hogy épüljön emlékmű, amelybe belevésnék mindazon lengyelek nevét, akiket a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet a Világ Igaza címmel tüntetet ki” – írták a tanács tagjai a polgármesterhez intézett levelükben, amelyet az önkormányzat internetes honlapján tettek közzé.
A levél hozzáteszi, hogy a médiában világszerte terjedő, s a lengyeleket a holokauszt tétlen szemlélésével vádoló hazugságot, még az Oswiecimben évente megtartott Élők menetének izraeli résztvevőitől is visszahallani.
Az aláírók ezzel szemben azzal érvelnek, hogy eddig világszerte 19 ezer, a zsidók világháborús mentésében részt vevő ember kapta meg ezt a kitüntetést, s közülük 6500 lengyel. A táborból megszökött összesen 802 fogoly menekülése pedig “nem lett volna lehetséges a környék lakosságának segítsége nélkül”.
Az emlékművet amellett az út mellett képzelik el felállítani, amely az 1940-ben létesült auschwitzi tábort kötötte össze a nácik által később épített, s a foglyok ipari méretű megsemmisítését szolgáló birkenaui táborral.
1940 és 1945 között auschwitzi táborkomplexumban összesen 1, 1 millió ember pusztult el. Az áldozatok közül a legtöbben, majdnem 400 ezren magyar zsidók voltak, akiknek túlnyomó részét 1944 nyarán, néhány hét leforgása alatt hurcolták el Magyarországról.
11 ezer éves emberi csontokat találtak egy barlangban
A különleges leleteket egy északnyugat-angliai régész fedezte fel, a datálást pedig egy nemzetközi csapat végezte.
Szokatlan ólomvegyület Rembrandt híres festményén
Az Éjjeli őrjárat című Rembrandt-festmény 1642-ben készült, most a Rijksmuseum és számos kutatóintézet összefogásával vizsgálták, miként alakult a festményen használt vegyületek sorsa az idők során.
Vaskori szekér maradványaira bukkantak egy gödörben
A sérült tengelyt a korabeli Anglia lakói karóként újrahasznosították egy gödör falának megtartáshoz.
Elveszett város maradványaira bukkantak Luxornál
A nagyjából 1800 éves, a római korra datálható település a legkorábbi, amelyet Luxor keleti partján találtak.
Európa 2023-as legveszélyeztetettebb örökségi helyszínei
A miskolci Herman Ottó Múzeum épülete és a budapesti Memento Park is felkerült Európa legveszélyeztetettebb örökségi helyszíneinek listájára, amelyről hét helyszín bekerülhet majd az Europa Nostra és az Európai Beruházási Bank Intézet veszélyeztetett európai örökségek megmentését segítő programjába.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
