A római Szent Péter Bazilika felavatása
1626. november 18-án VIII. Orbán pápa felavatta a 120 éven keresztül épült Szent Péter Bazilikát Rómában. A templom építésében olyan híres mesterek vettek részt, mint Bramante, Raffaello, Michelangelo vagy Maderna.
Róma mindenki által ismert és csodált szimbóluma a Szent Péter Bazilika. A Szent Péter Bazilika, a Péter Templom, a Péter Apostol Sírtemploma, a Vatikáni Bazilika mind ugyanazt jelenti és jelöli – a római katolikus világ legfőbb zarándokhelyét.
Már az ókorban Nagy Konstantin római császár Szent Péter sírhelye fölé templomot építettetett, melyet mintegy 150 évvel később kibővítettek. Ez a templom szolgált a továbbiakban a nyugati keresztény építészet mintájául. A konstantini templom maradványai még ma is megvannak.
A katolikus egyház 1506 őszén határozta el egy új dóm alapköveinek lefektetését Szent Péter sírhelyén, melyet az egyház a különböző adók és adományok mellett a búcsúcédulák árusításából befolyó összegekből finanszírozott.
Az épület első tervrajza Bramante-től származott, aki éveken keresztül irányította az építkezést. Őt nyolc mester követte még, köztük Raffaello, Michelangelo és Maderna. Michelangelo érájában vált a bazilika nagyjából olyan formájúvá, ahogyan azt ma is láthatják az odalátogatók. A hosszú évtizedeken át tartó, és óriási összegeket felemésztő építkezés csak a 17. század első felében fejeződött be. VIII. Orbán pápa 1626. november 18-án avatta fel az óriásira nőtt Szent Péter Bazilikát.
A mintegy 120 éven keresztül épülő dóm moumentalitását példázza, hogy a 15 ezer négyzetméternyi terület körülbelül 60 ezer ember befogadására képes, ezzel pedig a Szent Péter Bazilika a világ legnagyobb belső terű temploma.
Rendház a Bakony festői településén
A ciszterci rendi szerzetesek magyarországi központja Zircen, a Bakony-hegységben található. Ismerkedjünk e csodás helyszínnel és a szerzetesrenddel!
Gyönyörű Hercules-szoborra bukkantak
Egy római csatornahálózat helyreállítása közben találták meg a szépen megmunkált szobrot.
Hatalmas, 2,3 méter hosszú kardra bukkantak Japánban
A több ezer éves eszközt valószínűleg szertartásos célra használták a Kofun-korban.
Úszó, labdarúgó és építész
Egyedüli magyarként sport és művészeti kategóriában is olimpikonnak számít. Embertelen körülmények között nyert aranyérmet, de hamarosan indult tovább az egyetemre, hogy levizsgázzon a mérnöki karon. Hajós Alfréd így lett egyszerre sport- és kultúrtörténeti ikon.
Hatalmas alagúthálózatra bukkantak Nápoly alatt
A vízvezetékrendszerrel többek között a térség luxusépületeit látták el.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
