Ősi emberszabásúra bukkantak
Barcelona közelében paleontológusok mintegy 13 millió éves főemlős csontvázra bukkantak. A főemlős valószínűleg a gorillák, csimpánzok, orángutánok, azaz az emberszabású majmok és az ember közös őse volt.
A főemlőst a katalán kis falu, Els Hostalets de Pierola után, ahol a leletre bukkantak, Pierolapithecus catalaunicus névre keresztelték. Ez az eddigi legteljesebb emberszabású csontváz a földtörténet miocén korából. A miocén korszak 23 millió évvel ezelőtt kezdődött és 13 millió évig tartott.
A paleontológusok szerint a feltárt 83 csont egy felnőtt hímtől származik. A csontok között vannak koponya, borda, gerinc, láb, ujj valamint fogdarabok is. A csontokból ítélve mozgékony állatról lehetett szó, amely ügyesen mászhatott fára, ugyanakkor jóval egyenesebb tartással járt, mint egy csimpánz. Erről árulkodik a mellkas és a vállak felépítése. A ma élő emberszabásúakkal ellentétben ujjai rövidek voltak, így a faágakon való ugrálásban nem ügyeskedett.
Tömege körülbelül 55 kilogramm volt, azaz mérete leginkább egy nőstény csimpánzénak felelt meg. A P. catalaunicus arca rendkívül lapos volt, orra szinte ugyanabban a síkban volt, mint a szemüregek. Nem volt rá jellemző a csimpánzok előreugró állkapcsa, arca leginkább a gorilláéra emlékeztethetett. Fogazata alapján növényevő lehetett.
A leletre Spanyolországban bukkantak, de a kutatók szerint nem valószínű, hogy ez az emberszabású faj csak itt élt volna. A kutatók szerint a faj feltehetően Afrikából ered.
A genetikai elemzések szerint az emberszabásúak 11-16 millió évvel ezelőtt váltak el más főemlős fejlődési ágaktól, így a gibbonoktól és a sziamangoktól. A lelet azért különösen értékes, mert ebből az átmenti időszakból származik. Az állat felépítése alapján, a kutatók elképzelhetőnek tartják, hogy P. catalaunicus az orángutánok, a csimpánzok, a gorillák és természetesen az ember egy közös őse.
Eddigi ismereteink szerint a modern ember 160 ezer évvel ezelőtt Afrikában „született”. A paleontológusok úgy vélik, hogy éghajlata és az ott élő változatos állatvilága miatt a kontinens az emberszabású majmok evolúciójának is ”melegágya” volt több millió éven keresztül.
Az emberszabású ősre a barcelonai Miquel Crusafont Paleontológiai Intézet kutató bukkantak rá. A felfedezésről a Science tudományos magazin legfrissebb számában számoltak be.
Középkori kincset találtak Lengyelországban
A szakértők ritka, sziléziai lemezpénzekre bukkantak egy textilzsákban.
Elveszett kolostorra bukkantak Skóciában
A deeri apátság kulcsfontosságú volt a skót írásosság történetében.
Ősi lelet írja át a társadalmi szerepekről kialakított képet
Úgy tűnik, a bronz- és vaskor fordulóján a nemi szerepek sokkal képlékenyebbek voltak, mint gondolnánk.
Érmékkel teli edényt találtak Mohendzsodárónál
Az ősi lelőhely, Mohendzsodáro az Indus-völgyi civilizáció egyik legfontosabb városa volt.
Több ezer éves fegyverek árulkodnak az ősi háborúkról
Úgy tűnik, a mai Izrael területén már 7200 éve is tömegesen gyártották a fegyvereket.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
