Nyelvújítókat keres az Északi-sarkvidék

A számik 1200 szót ismernek a rénszarvasra, a jávorszarvasra azonban norvég kifejezést használnak. Az inuitoknak nincs szavuk a vörösbegyre, a lódarázsra vagy a zivatarra. Az Északi-sarkvidék lakóinak a globális felmelegedéssel egyre több új növény- és állatfajjal kell megismerkedniük.
Hogyan nevezik az Északi-sarkvidék lakói a lódarazsat, a vörösbegyet, a gyöngybaglyot, a lazacot vagy a jávorszarvast? Fogalma sincs? Az a baj, hogy a helyieknek sem. Pedig a globális felmelegedéssel újabb és újabb növény- és állatfajok tűnnek fel egyre északabbra.
„Le sem tudjuk írni, amit látunk” – nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek a Kanada, Alaszka, Grönland és Oroszország területéről 155 ezer ember érdekeit képviselő Inuit Sarkköri Konferencia nevű szervezet vezetője. „A közelmúltban Észak-Kanadában inuit vadászok récéket láttak, és nem volt szavuk az állatra” – teszi hozzá.
Száz év múlva nyáron már jégmentes a sarkvidék
Az északi-sarkvidéki éghajlatváltozás hatásait bemutató, néhány hete nyilvánosságra hozott új hatástanulmány, amelyet az Északi-sarkvidéki Tanács (Arctic Council) izlandi tanácskozásán vitatnak meg, azt állítja hogy a sarkvidéken az elkövetkező száz évben 4-7 Celsius fokos hőmérsékletemelkedés várható.
Így a század végére a téli jégtakaró a mostani felére csökken, és egyes szimulációk szerint nyaranta száz év múlva már teljesen jégmenetes lehet a terület. A masszív olvadás, valamint a nyári jégtakaró teljes eltűnésével kihalnak többek között a jegesmedvék és egyes fókafajok. Továbbá eltűnnek azok a fajok, amelyek a sarkvidéken élő emberek hagyományos táplálékforrásai. Ez pedig együtt jár az ott élők kultúrájának eltűnésével is.
Őz sokk
Az előrejelzések szerint csökken a tundra területe, és egyre északabbra tevődik a nyírfaerdők határa. A számi rénszarvas–pásztoroknak zúzmólegelőiken egyre több jávorszarvassal és őzzel kell megbarátkozniuk.
„Csaknem 1.200 szót ismerek a rénszarvasra, kor, nem, szín, agancs alapján osztályozzuk őket” – nyilatkozta egy számi állattartó Észak Norvégiából a Reutersnek. „A jávorszarvasra csak egy szavunk van, a ’sarwa’, de ez az állat sok száminak olyan szokatlan, hogy inkább a norvég ’elg’ szót használjuk rá. Gyerekkoromban a jávorszarvas ritkasága miatt szinte mitikus állat volt számunkra.”
A számik lakta vidéken tavaly télen még rigót is láttak, úgy tűnt a madár feleslegesnek tartotta délebbre költözni.
Eltűnő és feltűnő állatfajok
A nyári jégtakaró eltűnésével a jegesmedvék a szárazföldre szorulnak. A kutatók szerint azonban a már adaptálódott grizzly medvékkel és barnamedvékkel szemben esélytelenek a túlélésre.
Egyre északabbra vonulnak viszont a lazacok. A globális felmelegedésnek ”hála” az eszkimóknak volt szerencséjük már a lódarazsakhoz és a gyöngybagolyhoz is. A megnevezésükhöz azonban még hiányoznak a szavak. Csakúgy, mint a zivatart sem ismerték eddig, előbb-utóbb azonban erre is szót kell találniuk.