145 éve jelent meg „A fajok eredete”
Charles Darwin, az angol természettudós 1859. november 24-én jelentette meg „A fajok eredete és természetes kiválasztódása” című művét, mely világhírnevet szerzett neki. A 20 éven át írt könyv a sok kritika ellenére hatalmas sikert aratott, hiszen a kinyomtatott 1250 példány szinte azonnal elkelt.
Az angol születésű Charles Darwin orvosnak készült, azonban a boncolásoktól és kegyetlennek tűnő operációk körülményeitől való idegenkedése miatt hamar félbeszakította Edinburgh-ben folytatott tanulmányait. Természetesen apja nem örült a történteknek, így hát fiát gyorsan beíratta teológiára Chambridge-be, abban a reményben, hogy majd pap lesz belőle. Robert Darwin azonban tévedett: fia a természettudományok felé fordult.
Már Cambirdge-ben megmutatkozott a természettudományok iránti élénk érdeklődése, így Darwin egyetemi tanulmányainak befejezése után Robert Fitzroy kapitány mellett a Beagle nevezetű hajó fedélzetén 5 éves expedíciós útra indult. Többek között ez a csendes-óceáni kutatómunkája képezte az 1859. november 24-én megjelent „A fajok eredete és a természetes kiválasztódása” című művének alapját.
A mintegy 20 éves kutatási munka tapasztalatait tartalmazó könyv 1250 példányban jelent meg, és szinte azonnal el is fogyott. „A fajok eredete és a természetes kiválasztódása” egy nap alatt bestseller lett. Darwin bebizonyította, hogy a fajok változékonyak, hosszú fejlődés útján jöttek létre, és mivel a természetes szelekció működik, ezért csak a legerősebbek maradhatnak életben.
Természetesen az egyház nem fogadta lelkesedéssel Darwin tanait. A katolikus egyház által összeállított tiltott könyvek jegyzékében, azaz az Indexben hamarosan már ez a mű is szerepelt. 1996-ban II. János Pál pápa azonban kinyílvánította, hogy Darwin evolúciós elmélete összeegyeztethető a keresztényi hittel.
Ősi kincseket adott vissza Svájc Egyiptomnak
A tárgyakat két büntetőügy keretében kobozták el.
Ötezer éves gátakat fedeztek fel
Új felfedezések árulkodnak a kínai civilizáció előfutáráról, a Liangcsu-kultúráról.
Ősi halotti maszkokat találtak Peruban
A szakértők több mint 70 bebugyolált holttestet fedeztek fel egy, a wari kultúrához köthető lelőhelyen.
Nakasendo – zarándokút Tokió és Kiotó közt
Japánba a legtöbb turista az épített örökség miatt látogat: végigjárják a nagyvárosok legszebb templomait és kertjeit, de egy túra ritkán fér bele az egy-kéthetes látogatásba. Pedig az ország számos gyönyörű zarándokutat kínál, mint például a Wakayama prefektúrában található Kumano Kodo vagy Nagano környékén a Nakasendo. Egy korábbi utamon az előzőbe kóstoltam bele, idén pedig az utóbbin túráztam pár napot.
Középkori magyar pénzeket találtak Németországban
Önkéntesek segítségével bukkantak értékes leletekre három Németországi helyszínen.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
