Leó, Szaniszló, Glória2021. április 11., vasárnap
Kultúra

Üvegházak – pokoli tornyok?

National Geographic Magyarország

Egyesek szerint gazdaságos és környezetkímélő, a legújabb felmérések azonban egészen mást mutatnak. Az égbe nyúló rideg üvegtornyok és hatalmas üvegépületek nemcsak esztétikai szempontból osztják meg a szakembereket, hanem energetikai szempontból is. Egy most megjelent tanulmány szerint ugyanis a Budapesten is egyre gyakrabban felfedezhető, áttetsző épületek valójában pokoli tornyok.

A modern építészet egyre gyakrabban nyúl olyan anyagokhoz, amelyekről korábban el sem tudták képzelni, hogy valaha is épületek készülhetnek belőle. Amikor kb. 6000 évvel ezelőtt Mezopotámiában felfedezték, hogy az egyszerű homokból bizonyos eljárások révén áttetsző anyagot kaphatunk, minden bizonnyal egészen más alkalmazási módszerekre gondoltak. Azóta persze egyéb csodáknak is tanúi lehettünk, ám szembeszökő, hogy a modern városzépítészet milyen gyakran nyúl az üveghez Japántól kezdve Amerikán és a napfényes Dubain keresztül Budapestig bezárólag.

Izzasztószobák az üvegházakban

Az esztétikai problémákon túl pedig van még egy komoly gond ezekkel az épületekkel: a hatalmas üvegtornyok ugyanis napos időben szaunaként működnek, pontosabban szólva működnének, ha az általában irodaházaknak használt építmények fenntartói nem szerelnék fel a belső tereket nagy teljesítményű légkondícionáló berendezésekkel. Az égbe nyúló üvegpaloták elvileg komoly kihívást jelentenek az építészeknek.

A fény és napsugár mennyisége, amely ezeket az épületeket éri, hatalmas, ugyanakkor az építészet alapszabálya szerint úgy kell megtervezni az épületeket, hogy nyáron lehetőleg az épület jellegéből kifolyólag soha ne legyen melegebb bent mint kint. Azaz az épületnek nem szabad elvileg növelnie az épületben tartózkodók hőérzetét. A legfrissebb felmérések szerint – és minden ellenkező állítás ellenére – azonban az üvegépületek pontosan ezt teszik.

Építészek ugyan arra hivatkoznak, hogy az üvegfelületek mögött olyan „ütközőzónát” létesítenek, melyek megakadályozzák a belső terek felmelegedését, a felmérések azonban mást mutatnak.

Döbbenetes számok

Egy darmstadti intézet, amely a környezeti problémák és az építészet kapcsolatát kutatja, 24 üvegtoronyban végzett felmérése alapján az derült ki, hogy ha egy épülethomlokzat 60 százaléka üvegből van, akkor már komoly gondot okoz a nyári és őszi időszakban a belső terek hőmérsékletének kordában tartása. Az irodák hűtése bizonyos magasságokban természetes úton már nem megoldható – 20 méteres magasság felett már klímatechnikai berendezések szükségeltetnek. Ezek energiaigénye Werner Eicke-Henning, a darmstadi intézet kutatója szerint 300 és 700 kilowattóra négyzetméterenként évente.

A klasszikus kőépületek ugyakkor maximum 100-150 kilowattóra áramot igényelnek hűtés céljából négyzetméterenként egy évben. Ráadásul 20 méteres magasság alatt az épületek természetes úton is szellőztethetők, ami adott esetben további 70 kilowattóra megtakarítást jelenthet.

„Döbbenetes, hogy olyan forró éghajlat alatt elterülő országokban, mint Dubai, szintén egyre több üvegpalotát építenek” – nyilatkozta Eicke-Henning a Spiegel Online-nak. Persze klímaberendezésekkel minden megoldható, csakhogy közismert az a csapdahelyzet, melyet ezek a berendezések okoznak: miközben az épületen belül hűtenek, a külső környezetet többek között a kibocsájtott gázok illetve a gépek működése közben termelődő hő révén tovább melegítik. A globális felmelegedést éppen a globális felmelegedés ellenszereként kitalált klímaberendezések segítik leginkább elő.

Télen praktikus?

Ellenvélemények persze itt is megfogalmazódnak. Egyrészt egyre gyakrabban folyamodnak olyan hűtéstechnika alkalmazásához, mely nem a berendezések révén hűti le az épület belső tereit, hanem a föld természetes hőmérsékletét használja ki. Kétségkívül nem költségkímélő, energiaigényéról pedig megoszlanak a vélemények, de egyre gyakrabban alakítják ki úgy az épületeket, hogy a hűtőrendszer csöveit a föld felszíne alá akár 100 méteres mélységbe is levezetik, hogy a hűtőfolyadékot a föld természetes hőmérséklete hűtse le.

Az nehezen tagadható, hogy nyáron, illetve még inkább ősszel, amikor a nap beesési szögének megváltozása miatt méginkább besüt a nap az irodák belsejébe, komoly gondot okozhat a terek megfelelő hőmérsékleten tartása. Az üvegpaloták rajongói azonban arra figyelmeztetnek, hogy télen ezek az épületek sokkal gazdaságosabban működhetnek. A most megjelent tanulmány kritikusai éppen a tanulmányra hivatkoznak, amelyben az áll: egy duisburgi üvegpalotában egy felhőtlen, napsütéses téli napon akár 25 C fokra is felmelegedhet a belső terek hőmérséklete mindenféle fűtéstechnika igénybevétele nélkül.

Hogy az üveg mennyire tudja leszigetelni az irodákat, azaz hogy mennyiben tudja megtartani ezt a hőmérsékletet, arról egyelőre nem készült felmérés, ám sokak szerint éppen ez jelenti a másik legkomolyabb problémát az üvegépületek esetében.

Hozzászólások

Úgy tűnik, a szkíták nem csak nomád életformát követtek

Úgy tűnik, a szkíták nem csak nomád életformát követtek

A szkítákról Hérodotosz óta él a kép, mely szerint mozgékony, nomád népcsoportot alkottak.

Továbbra is rejtély, mi okozta az ősi város bukását

Továbbra is rejtély, mi okozta az ősi város bukását

Az egykor 15 ezer lelkes Cahokia a 19. század előtti Észak-Amerika legnagyobb települése volt, halmai még ma is láthatóak Illinois államban.

Oxigénhiányos állapotban alkothattak az őskori művészek

Oxigénhiányos állapotban alkothattak az őskori művészek

A megváltozott tudatállapotot szándékosan idézhették elő, hogy segítse a különleges rajzok létrehozását.

Virtuális túrán járható be Libanon ősi városa

Virtuális túrán járható be Libanon ősi városa

Az ingyenes platformon megnézhetjük, hogy hogyan nézett ki Baalbek időszámítás szerint 215-ben.

Szomorú titkot rejt a svéd püspök sírja

Szomorú titkot rejt a svéd püspök sírja

Peder Winstrup püspök 1679-ben hunyt el, holtteste a 17. század egyik legjobb állapotban konzerválódott emberi maradványa. A főpap nyughelye ugyanakkor nem csak emiatt érdekes.

National Geographic 2021. márciusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

11 160 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket