Stefánia, Jakab2020. november 28., szombat
Kultúra

’A közeljövőben várható egy nagyobb járvány’

National Geographic Magyarország

Miközben az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szinte havonta figyelmeztet egy világméretű járvány veszélyeire, a katasztrófa elhárításának lehetőségével nem számol. A világszervezet alkalmazottai nyilatkoznak, figyelmeztetnek és széttárják a kezüket, a göttingeni Max-Planck Intézet kutatói viszont számolnak, és egy új modell segítségével megállíthatónak tartják a világjárványokat. Igaz, ehhez a világ nagy reptereit időlegesen le kell zárni.

Az Egészségügyi Világszervezet az elmúlt évek világméretű és riasztó járványai kapcsán többször felhívta már a figyelmet arra, hogy mindez még csak a kezdet volt. Legutóbb Klaus Stohr, a WHO járványügyi bizottságának koordinátora nyilatkozott a Spieleg Online-nak: „Minden valószínűség szerint közeleg egy világméretű pandémia, melynek a világ népességének akár 25-30 százaláka is áldozatul eshet, de a legoptimistább becslések szerint is legalább 5-6 millió ember halhat meg a veszélyességébe egy atípusos tüdőgyulladáshoz hasonló kórban.”

Kétségkívül igaz, hogy nemcsak a WHO alkalmazottai találták ki az emberiség nagy részét fenyegető kór esetleges újabb megjelenését. Kutatók egyetértenek abban, hogy kb. 20-30 évente felüti fejét egy olyan vírus, mely emberek ezreinek halálát okozza. Csak a 20. századból ismert három nagy járvány: 1918 és 1920 között a spanyolnátha egyes becslések szerint mintegy 40 millió embert vitt el. 1957-ben az ún. ázsiai nátha követelt világszerte 700 ezer halottat, 1968-ban pedig a honkongi vírus ölt meg egymillió embert.

„36 éve nem volt komolynak mondható influenza pandémia. A közeljövőben biztosan várhatunk egy hatalmas járványt, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a világ különböző pontjai közötti távolságok a hatalmas légiforgalomnak köszönhetően mennyire lerövidültek”- nyilatkozta Stohr.

Matematikai modellek fékezhetik meg a terjedését

„A távolsági közlekedés fejlődése valóban egyik fő komponense a világméretű járványok kialakulásának” – állítja Theo Geisel, a göttingeni Max-Planck-Institut igazgatója. „Gondoljunk csak bele mennyire más volt a helyzet a középkori pestis esetében: a fertőzöttek egy héten belül meghaltak általában, ezen egy hét alatt azonban maximum száz kilométeres távolságra tudták elvinni magukkal a betegséget. A pestis három év alatt jutott el Szicíliából Norvégiába. Manapság egy járvány egy héten belül megjelenhet a világ különböző pontjain” – erősíti meg Geisel.

Érdekes módon azonban a járványok terjedésének előrejelzése mégis csődöt mondott mind a madárinfluenza, mind az atípusos tüdőgyulladás tekintetében. A göttingeni intézet munkatársai szerint ennek egyszerű az oka: nem megfelelő modellel dolgoztak a különböző világszervezetek alkalmazottai.

Matematikai modellek bevonásával Lars Hufnagel, Dirk Brockmann és Theo Geisel arra az eredményre jutott, hogy a fenyegtő járványok megfékezhetőek. A számítsához persze figyelembe kellett venni azt is, hogy a világ legnagyobb repülőterei mennyi repülőgépet és milyen induló állomásról fogadnak. A kutatók szerint nem az az érdekes, hogy hány ember fordul meg naponta egy repulőtéren, hanem az, hogy hány célállomással van összeköttetésben az adott légiforgalmi kikötő.

A járvány megfékezésének sikerességében az is közrejátszik ezen kívül, hogy kellő időben ismerik-e fel a betegséget, illetve, hogy milyen úton történik a fertőzés. Mindezek figyelembe vételével azonban képesek lehetenek a világszervezetek és a kormányok reagálni. A kérdés a kutatók szerint inkább az lehet, hogy vajon elhatározzák-e magukat a cselekvésre.

A kutatók szerint ugyanis egyetlen útja lehet egy már felismert és aktív kórokozó megfékezésének: a replőterek időleges bezérása. Ezzel lehet lokalizálni a fertőzést, mely máskülönben a hatalmas repülőforgalom révén mindenhova eljuthat. Ilynekor fognak elkezdeni számolni a kormányok és a különböző szervezetek, melyik éri meg jobban: ha elviselik azt a veszteséget, amelyet a járvány saját országukban okoz, avagy szembe néznek azzal a kieséssel, mely a légiforgalom részleges megbénulásából ered. A kutatók azt vallják, hogy egy valódi veszélyekkel járó járvány kialakulását csakis a repülőterek lezárásával lehet megfékezni.

A világjárvány kiindulópontja: Európa és az Egyesült Államok

Több szervezet ezzel egyidőben arra figyelmeztet: könnyen elképzelhető, hogy nem valamely távoli ázsiai vagy afrikai országból fog elindulni a következő világméretű epidémia. Azokat a kutatásokat ugyanis, melyek során például a spanyolnátha kialakulásának okait vizsgálják, gyakran olyan európai és amerikai laboratóriumokban végzik, melyek nem felelnek meg a veszélyességi előírásoknak.

Nem egy példa akadt az elmúlt időkben olyan felelőtlen cselekedetre is, mellyel biztonsági szakértők szerint valóban kockáztatják egy hatalmas járvány kialakulását. Több alkalommal jelezte már John Wood, a biológiai és vegyi kísérletezések felügyeletét végző brit központi intézet virológusa (National Institute for Biological Standards and Control), hogy tudóstársai sokkal alacsonyabb veszélyességi fokozat szerint végzik a spanyolnátha okainak kutatását, mint ami indokolt volna.

Kapcsolódó cikkeink:

  • Világméretű influenzajárvány fenyeget?
  • Az 1918-as spanyolnátha is madárinfluenzaként indulhatott
  • Mennyi idő kell egy világjárvány kitöréséhez?

  • Hozzászólások

    Bronzkori sírok kerültek elő a tiszadobi Andrássy-kastély parkjában

    Bronzkori sírok kerültek elő a tiszadobi Andrássy-kastély parkjában

    Körülbelül 3000-3500 éves, a bronzkorból származó sírokat tártak fel a Jósa András Múzeum régészei a tiszadobi Andrássy-kastély udvarán.

    Ebben a barlangban hallucinogén növényt fogyasztottak az őslakosok

    Ebben a barlangban hallucinogén növényt fogyasztottak az őslakosok

    A maszlag nevű növény elfogyasztva transzszerű állapotot okozhat.

    A jövőben szabadon látogatható az ókori város

    A jövőben szabadon látogatható az ókori város

    Szaúd-Arábia a külföldről érkező turisták előtt is meg fogja nyitja a monumentális sírépítményéről ismert ókori Hegrát, a nabateus civilizáció régészeti helyszínét adta hírül az MTI.

    Titokzatos tárgyat találtak egy gyermekmúmiában

    Titokzatos tárgyat találtak egy gyermekmúmiában

    A női portréval díszített egyiptomi múmia sokakat meglepett, hiszen egy ötéves lány testét őrizte.

    Egy indián takaró több ezer pulykatollból készült

    Egy indián takaró több ezer pulykatollból készült

    A pulyka máig rendkívül fontos szerepet tölt be a pueblók életében.

    National Geographic 2020. novemberi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    9 960 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket