’A közeljövőben várható egy nagyobb járvány’

Az Egészségügyi Világszervezet az elmúlt évek világméretű és riasztó járványai kapcsán többször felhívta már a figyelmet arra, hogy mindez még csak a kezdet volt. Legutóbb Klaus Stohr, a WHO járványügyi bizottságának koordinátora nyilatkozott a Spieleg Online-nak: „Minden valószínűség szerint közeleg egy világméretű pandémia, melynek a világ népességének akár 25-30 százaláka is áldozatul eshet, de a legoptimistább becslések szerint is legalább 5-6 millió ember halhat meg a veszélyességébe egy atípusos tüdőgyulladáshoz hasonló kórban.”

Kétségkívül igaz, hogy nemcsak a WHO alkalmazottai találták ki az emberiség nagy részét fenyegető kór esetleges újabb megjelenését. Kutatók egyetértenek abban, hogy kb. 20-30 évente felüti fejét egy olyan vírus, mely emberek ezreinek halálát okozza. Csak a 20. századból ismert három nagy járvány: 1918 és 1920 között a spanyolnátha egyes becslések szerint mintegy 40 millió embert vitt el. 1957-ben az ún. ázsiai nátha követelt világszerte 700 ezer halottat, 1968-ban pedig a honkongi vírus ölt meg egymillió embert.

„36 éve nem volt komolynak mondható influenza pandémia. A közeljövőben biztosan várhatunk egy hatalmas járványt, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a világ különböző pontjai közötti távolságok a hatalmas légiforgalomnak köszönhetően mennyire lerövidültek”- nyilatkozta Stohr.

Matematikai modellek fékezhetik meg a terjedését

„A távolsági közlekedés fejlődése valóban egyik fő komponense a világméretű járványok kialakulásának” – állítja Theo Geisel, a göttingeni Max-Planck-Institut igazgatója. „Gondoljunk csak bele mennyire más volt a helyzet a középkori pestis esetében: a fertőzöttek egy héten belül meghaltak általában, ezen egy hét alatt azonban maximum száz kilométeres távolságra tudták elvinni magukkal a betegséget. A pestis három év alatt jutott el Szicíliából Norvégiába. Manapság egy járvány egy héten belül megjelenhet a világ különböző pontjain” – erősíti meg Geisel.

Érdekes módon azonban a járványok terjedésének előrejelzése mégis csődöt mondott mind a madárinfluenza, mind az atípusos tüdőgyulladás tekintetében. A göttingeni intézet munkatársai szerint ennek egyszerű az oka: nem megfelelő modellel dolgoztak a különböző világszervezetek alkalmazottai.

Matematikai modellek bevonásával Lars Hufnagel, Dirk Brockmann és Theo Geisel arra az eredményre jutott, hogy a fenyegtő járványok megfékezhetőek. A számítsához persze figyelembe kellett venni azt is, hogy a világ legnagyobb repülőterei mennyi repülőgépet és milyen induló állomásról fogadnak. A kutatók szerint nem az az érdekes, hogy hány ember fordul meg naponta egy repulőtéren, hanem az, hogy hány célállomással van összeköttetésben az adott légiforgalmi kikötő.

A járvány megfékezésének sikerességében az is közrejátszik ezen kívül, hogy kellő időben ismerik-e fel a betegséget, illetve, hogy milyen úton történik a fertőzés. Mindezek figyelembe vételével azonban képesek lehetenek a világszervezetek és a kormányok reagálni. A kérdés a kutatók szerint inkább az lehet, hogy vajon elhatározzák-e magukat a cselekvésre.

A kutatók szerint ugyanis egyetlen útja lehet egy már felismert és aktív kórokozó megfékezésének: a replőterek időleges bezérása. Ezzel lehet lokalizálni a fertőzést, mely máskülönben a hatalmas repülőforgalom révén mindenhova eljuthat. Ilynekor fognak elkezdeni számolni a kormányok és a különböző szervezetek, melyik éri meg jobban: ha elviselik azt a veszteséget, amelyet a járvány saját országukban okoz, avagy szembe néznek azzal a kieséssel, mely a légiforgalom részleges megbénulásából ered. A kutatók azt vallják, hogy egy valódi veszélyekkel járó járvány kialakulását csakis a repülőterek lezárásával lehet megfékezni.

A világjárvány kiindulópontja: Európa és az Egyesült Államok

Több szervezet ezzel egyidőben arra figyelmeztet: könnyen elképzelhető, hogy nem valamely távoli ázsiai vagy afrikai országból fog elindulni a következő világméretű epidémia. Azokat a kutatásokat ugyanis, melyek során például a spanyolnátha kialakulásának okait vizsgálják, gyakran olyan európai és amerikai laboratóriumokban végzik, melyek nem felelnek meg a veszélyességi előírásoknak.

Nem egy példa akadt az elmúlt időkben olyan felelőtlen cselekedetre is, mellyel biztonsági szakértők szerint valóban kockáztatják egy hatalmas járvány kialakulását. Több alkalommal jelezte már John Wood, a biológiai és vegyi kísérletezések felügyeletét végző brit központi intézet virológusa (National Institute for Biological Standards and Control), hogy tudóstársai sokkal alacsonyabb veszélyességi fokozat szerint végzik a spanyolnátha okainak kutatását, mint ami indokolt volna.

Kapcsolódó cikkeink: