‘Szocializmus vagy a halál’

1956-tól kezdve Fidel Castro egyre kemény gerillaharcokat folytatott Batista amerikabarát rendszere ellen, majd 1959 januárjában a fennálló politikai rendszert megbuktatva, Castro bevonult Havannába.

Fidel Castro tudta, hogy az Egyesült Államok nem hagyja annyiban a dolgot. Így is történt, hiszen a politikai hatalomváltás után az USA sok gazdag kubai emigránst támogatott. Az Egyesült Államokban élő kubaiaknak egytelen határozott célja volt: Castro hatalmának megdöntése, akár szörnyű vérfürdő árán is. A kubai emigránsok sikeres visszatértét az USA gáláns módon pénzelte, azonban a „Disznó-öböl” akció kudarcba fulladt.

Kuba, ahogyan távolodott az Egyesült Államoktól úgy közeledett a Szovjetunióhoz. Ráadásul Hruscsovnak sem jött rosszul egy szovjetbarát állam közvetlenül az amerikaiak szomszédságában. Ezek után nem csoda, hogy az 1962-es év a kubai válság jegyében telt el.

Mivel Kennedy a Kubába telepített szovjet középhatósugarú rakéták bevetésétől tartott, ezért a szigetországot tengeri blokád alá vette. Az egész világ szentül hitte, hogy háborúba torkollik a konfliktus. Tényleges összeütközésre ugyan nem került sor, de Kuba sorsa végérvényesen eldőlt.

1963. december 2-án Fidel Castro proklamációjában Kubát szocialista országnak nyilvánította. „Szocializmus vagy a halál”- ismételgette beszédében Kuba elsőszámú embere. Castro mindennel szakított, ami kapitalista vagy amerikai volt, és az antiimperializmus jegyében szociális forradalmat hirdetett.