IV. Pius pápa lezárta a tridenti zsinatot

A Luther által elindított reformáció új tanai nemcsak német területen, hanem más országokban is fogékony hívőkre talált. Olyanok fordultak a protestantizmus felé, akik megcsömörlöttek a katolikus egyház egyre szembetűnőbb világi hívságaitól. Róma sokáig szinte tehetetlenül állt az új vallási irányzatok kibontakozásával szemben. A kiátkozások és az inkvizíciós eljárások nem hozták meg a várva várt eredményt.

III. Pál pápa 1545-ben a katolikus egyház pozíciójának megerősítése érdekében és a reformok bevezetése céljából összehívta Tridentben az egyetemes zsinatot. A pápa hitte, hogy a keresztényi világ megosztottságát még meg lehet szüntetni. A három ülési szakaszból álló zsinat eredményeképpen vallási doktrínákat és reformokat fektettek le.

A vallási elvek között olyanokat tisztáztak, mint a gyónás, az áldozás, az eredendő bűn, a szentségek kérdése. A reformok keretén belül pedig többek között rendelkeztek a papi szemináriumok felállításáról, a cölibátusról és a püspökök feladatairól.

A 18 éven át tartó tridenti zsinatot 1563. december 3-án IV. Pius pápa azzal a meggyőződéssel zárta le, hogy sikerült a katolikus egyházat újjászervezni. 1564-tól kezdve a papokat a tridenti hitvallásra, azaz a Tridentinumra eskették fel.