Lefejezett tetemekre bukkantak a rejtélyes mexikói piramisban

Teotihuacan misztikus hely: a mai Mexikóvárostól, Mexikó székhelyétől csaknem félszáz kilométerre található egykor virágzó városban az egyiptomiaknál nagyobb piramisok emelkednek. Az időszámításunk szerinti 6-7. században, az aztékok – a spanyolok előtti indián államalapító törzs – előtt 700 évvel, már fejlett civilizáció bontakozott ki itt. Felvirágzása és hanyatlása nagyjából az ókori Rómáéval esett egybe. Egykor Amerika legnépesebb városa volt kétszázezer lakóval. Összehasonlításképpen Londonnak csak az 1500-as években volt ennyi lakója.

A híres Hold piramis egyik sírjában a régészek most lefejezett emberi tetemekre, valamint sas, kutya és egyéb állattetemekre bukkantak. „A leletek alapján úgy véljük, hogy a szertartást iszonyatos vérontás kísérte. Nem tudni, hogy a feltehetően megszentelt embereket és állatokat a szertartás helyén vagy egy közeli helyszínen gyilkolták-e meg, az viszont biztos, hogy a Közép-Amerikai régészeti feltárások alapján eddig ez a leghorrorisztikusabb szertartás” – nyilatkozta a jelenleg folyó feltárás egyik vezető régésze, a japán Saburo Sugiyama a Reuters hírügynökségnek.

A régészek az egyik sírban 12 emberi tetemre bukkantak, közülük 10-et lefejeztek. A holttesteket nem rendezték el gondosan a sírban, feltehetően csak bedobálták őket. A sír másik oldalán két, gyöngyökkel, nyakláncokkal gazdagon feldíszített holttestre is bukkantak.

Rejtélyes hanyatlás

Bár Teotihuacanban már két évszázada folynak ásatások, még a mai napig számos rejtély áll a régészek előtt. Nem ismert a körülbelül Krisztus születése idején keletkezett város eredete, hogy lakói milyen nyelvet beszéltek, és hogy az időszámításunk szerinti 700 körül mi vezetett a város összeomlásához.

Ismert viszont, hogy lakói tudtak írni és olvasni, ismerték a vonal-és-pont számrendszert, és egy 260 napos szent naptárat. A társadalom a mezőgazdaságon, obszidián-bányászaton és a kereskedelmen alapult, és széles befolyása volt Közép-Amerika szerte.

Csak a város-szertartási központja több mint öt négyzetkilométert tesz ki. Rácsos alaprajzra épült, számos impozáns piramist, templomot és egyemeletes palotákat tartalmazott, melyek a három kilométer hosszú Halál utat szegélyezték A legkiemelkedőbb szerkezet a Nap piramis, a harmadik legnagyobb piramis a világon, és a valamicskét kisebb Hold piramis. A Halát út nyugati végénél fekszik a „Ciudadela” komplexum, mely magában foglalja a Quetzalcoatl templomát. A paloták, ahol a város urai és papja valószínűleg lakhattak, a település minden pontján megtalálhatók voltak. Sok ezek közül színes freskókkal díszített volt.

Amikor az aztékok 1500 körül belebotlottak az egykor virágzó város piramisaiba, templomaiba, Teotihuacan-nak, az Istenek városának nevezték a helyet.

A Halál út

A Reutersnek nyilatkozó vezető régész szerint a Hold piramis feltárása lassan végéhez közeledik. A leletek alapján úgy tűnik, hogy a építtetői számára az állam hatalmát hirdető ünnepségek és áldozatokkal összekötött szertartások fontos helyszíne volt. A korábbi vélekedésekkel ellentétben a régész úgy véli, hogy a harci szellem, a militarizmus központi része volt a kultúrának. A piramisban már eddig is több helyszínen bukkantak holttestekre, közülük többen valószínűleg gazdag, befolyásos emberek lehettek életükben.