Bulcsú, Kerény, Kerubin2023. június 04., vasárnap
Kultúra

A Kárpát-medence várai

National Geographic Magyarország

Szabóky Zsolt „fénnyel írott könyve” – Csukovits Enikő bevezetőjével, magyarázataival és Halmágyi Pál leírásaival kiegészítve – igazán érdemes arra, hogy felidézzük vele a régmúlt időket vagy akárcsak a közelmúlt históriáit.
Játsszon velünk, és nyerje meg a könyvet!

Ízelítő a könyv képanyagából >>

A könyveknek megvan a maguk sorsa – a mondás kifejezetten igaz lehet a várakkal foglalkozó kötetekre. Egy csodálatosan szép fotóalbum most másodszor jelent meg Magyarországon. A Kárpát-medence várai címet viselő kötetet először, 1996-ban a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, másodjára 2004-ben pedig a Novella Kiadó adta ki. Szabóky Zsolt „fénnyel írott könyve” – Csukovits Enikő bevezetőjével, magyarázataival és Halmágyi Pál leírásaival kiegészítve – igazán érdemes arra, hogy felidézzük vele a régmúlt időket vagy akárcsak a közelmúlt históriáit.

A váraknak ugyanis tényleg megvan a maguk sorsa! A magyar várak, a Kárpát-medence várai pedig különösen eseménydús múltról tanúskodnak. A fantasztikus légifelvételek, a tájképszerű panoráma-fotók és az egyszerűbb távlati képek mind-mind bizonyítják ezt az albumban.

Főleg a Habsburgok rombolták várainkat

A történelmi Magyarország területén mintegy 500 erődítmény épült az évszázadok során, s ebből 126-ot mutat be Szabóky Zsolt. Paradox módon az albumban szereplő várak többségét nem a háborúk semmisítették meg, hanem az enyészet vagy éppen a szándékos, békeidőbeli rombolás vetett véget használatuknak. Békeidőben, a magyarok lázadásától, a törökök esetleges visszatérésétől tartó Habsburgok tették az építmények jelentős részét használhatatlanná a XVII. század vége felé. Ne felejtsük el, hogy a töröktől visszahódított Magyarország mindkét részfejeledemsége (Thököly uralmáról és Erdélyről van szó) formálisan a török oldalon harcolt az 1600-as évek végén, és csak a királyi (és császári) fennhatóság alatti területek egy része küldött magyar katonákat az egyesült európai, keresztény seregekbe…

Aztán a XVIII. század elején a Rákóczi-szabadságharc győzte meg végleg az osztrákokat arról, hogy nem szabad ép erődöket hagyni Magyarország középső vidékein. Ez az oka, hogy a történelmi Magyarország legszebb, állapotukat leginkább megőrző várai az egykori országhatár mentén helyezkednek el, a mai Szlovákiában, Romániában vagy Horvátországban és Szerbiában. A határszéli erődítményeket ugyanis kevésbé érintette az a rombolás, amely a Habsburgok nevével köthető össze.

A rombolás tanúi

Ezek után nem meglepő, hogy A Kárpát-medence várai című kiadványban oly sok várromot láthatunk. A kötet várai közül Somló, Sümeg, Csobánc, Hollókő, Sárospatak, Boldogkő, Füzér, Kapi, Torna, Szalánc, Likava, Sztrecsény, Oroszlánkő, Lednic, az időközben részben újjáépült Veszprém és a ma is romos Tata tanúskodik a Habsburgok sokszor értelmetlen rombolásáról, gyújtogatási, bontási és robbantási „szakértelméről”. A rombolás a XVII. század végén, a XVIII. század elején történt.

Különleges sors jutott Budetinnek: ezt a várat egy másik szabadságharc leverésekor, 1849-ben gyújtottak fel a császáriak, de a Csákyak utóbb rendbehozták az erősséget.

Dévény és Borostyánkő még elképesztőbb módon, Napóleon katonáinak pusztításától vált hasznavehetetlenné, de még Győr várfalainak jelentős részét is a franciák semmisítették meg. Ennek a cselekedetnek a hadászati okát azóta sem fejtették meg, Napóleon ugyanis aligha akart Magyarországon tartósan berendezkedni.

A kisnánai vár, a Zrínyiek által híressé tett Szigetvár, Ajnácskő, Döbrönte, és még számos más erődítmény is a törökkori küzdelmek során gyengült meg, hogy aztán magától elenyésszen.

Van persze olyan vár, – például Bács –, amelynek pusztulását a kurucok okozták 1704-ben: Rákócziék ostroma pecsételte meg e déli erődítmény sorsát.

Magyar-magyar konfliktus emlékét őrzi az Ung megyei Nyevicke: ezt az erősséget II. Rákóczi György – a lengyelek elleni hadjáratával utóbb egész országrészét is a végpusztulás szélére juttató – erdélyi fejedelem, talán a valaha élt egyik legtehetségtelenebb magyar államférfi rombolta le.

Máshol a lakosság hordta szét a sokszori ostromokban megsérült várak építőanyagát. Kevesen gondolnák, hogy többek között erre a sorsra jutott a híres visegrádi erődítmények nagy része is.

Más volt a története az erdélyi és a délvidéki váraknak: a határvédelem a törökök kiűzése után is fontos maradt, így itt az osztrákok inkább erősítették, mintsem gyengítették az építményeket. Persze itt sem maradt érintetlen minden vár: Déván például a lőporraktár robbant fel 1849-ben, ami súlyos károkat okozott, Alvincon pedig tűzvész pusztított.

Temérdek információ

Mindezen adatok a Szabóky Zsolt által készített könyvből derülnek ki, de természetesen válogathattunk volna a temérdek információ közül másképpen is. Ha nem a pusztításra, hanem az alapítókra gondolunk, vagy éppen azokra, akik mai formájukban tették látogathatóvá, a nagyközönség számára is elérhetővé az erődítményeket, akkor szintén bőséges listát állíthatnánk össze.

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy ténybeli tévedésre nem bukkantunk a könyv olvasása során, és legfeljebb szőrszálhasogató bírálatként jegyezhetjük meg, hogy Árva várának ismertetésekor érdemes lett volna megemlíteni a Thökölyeket is, hiszen itt hal meg például egy Habsburg-ostrom közben a későbbi fejedelem édesapja. Maga Thököly Imre, aki utóbb részfejedelemséget alapított, az említett ostrom közben szökött meg, s csak nagy üggyel-bajjal sikerült Erdélybe menekülnie 1670-ben.

Kissé hiányosak az irodalmi vonatkozások is: Esztergom kapcsán érdemes lenne megemlíteni például Balassi Bálint hősi halálát a 15 éves háborúban, minthogy az egyik legádázabb várostrom-sorozat itt zajlott a törökök és a magyarok (illetve a velük szövetséges császári osztrák csapatok) között 1594-1595 folyamán. Balassi egyébként az egyik korábbi próbálkozásnál, 1594-ben vesztette életét. (A sikeres, 1595-ös ostrom ténye egyébként szerepel az albumban.) Mindezt csak azért jegyezzük meg, mert a költő élete a várakkal fonódik össze: Zólyom erősségében született, ahogyan azt e kötet is írja, családját pedig említik a szerzők Ajnácskő, Beszterce, Somló és Lednic kapcsán is.

A Kárpát-medence várai

Novella Kiadó

192 oldal, színes fotóalbum

Ára: 6500 Ft

Online rendelés >>

Megtalálhatták a legendás viking települést

Megtalálhatták a legendás viking települést

Jomsborgot a hagyomány szerint Kékfogú Harald alapította, az erődről régóta folyik a szakmai vita.

Több ezer éves műkincseket találtak egy közúti ellenőrzés során

Több ezer éves műkincseket találtak egy közúti ellenőrzés során

A jelölt téglák az Izraelben állomásozó római hadsereghez köthetőek.

Kincsekkel teli sírokat találtak Kínában

Kincsekkel teli sírokat találtak Kínában

Több ezer éves, előkelő sírokat fedeztek fel, a nyughelyek nagy számú tárgyat rejtettek.

Munkások rongáltak meg ősi sírokat

Munkások rongáltak meg ősi sírokat

A nyughelyeket Izraelben tárták fel, az országban nagyon komolyan veszik a műkincsek védelmét.

A történelem egy sötét emlékére bukkantak

A történelem egy sötét emlékére bukkantak

Megtalálták a hírhedt második világháborús japán egység, a 731-es alakulat egyik bunkerét.

National Geographic 2023. májusi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

16 500 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlapNational Geographic 2021. decemberi címlapNational Geographic 2022. januári címlapNational Geographic 2022. februári címlapNational Geographic 2022. márciusi címlapNational Geographic 2022. áprilisi címlapNational Geographic 2022. májusi címlapNational Geographic 2022. júniusi címlapNational Geographic 2022. júliusi címlapNational Geographic 2022. augusztusi címlapNational Geographic 2022. szeptemberi címlapNational Geographic 2022. októberi címlapNational Geographic 2022. novemberi címlapNational Geographic 2022. decemberi címlapNational Geographic 2023. januári címlapNational Geographic 2023. februári címlapNational Geographic 2023. márciusi címlapNational Geographic 2023. áprilisi címlapNational Geographic 2023. májusi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket