Atomóra – a világ hozzá igazodik

Hány óra van, kérdezik tőlünk az utcán gyakran? Az óránkra nézünk és mondjuk a választ! Igen ám, de honnan is tudjuk pontosan, hogy mennyi az idő ha óránk felmondja a szolgálatot? Hogyan mérjük egyátalán az időt? Az idő alapegysége a másodperc, de mennyi időtartamot is jelent egy másodperc?

Erre a kérdésre ma már könnyű válaszolni, azonban mintegy ötven évvel ezelőtt még fogós kérdésnek számított. Korábban a Föld forgása által próbálták az emberek a pontos időt definiálni. A Föld a tengelye körül 23 óra 56 perc és 4.09 másodperc alatt fordul meg, amit 24 órának vettek. Tehát így a pontos időt nem lehetett meghatározni.

Az óra időtartamának problémáját egy amerikai kémikus, Williard Frank Libby oldotta meg. Az amerikai kutató már az 1930-es években felfedezte annak a 133-as számú céziumizotópnak a tulajdonságait, ami az atomóra alapját képezte. Libby a Columbia Egyetemen folytatott atomfizikával kapcsolatos kutatásokat, és résztvevője volt annak a Manhattan-tervnek is, amely az első atombombakísérletek kezdetét jelentette az USA-ban.

Libby 1946. december 6-án elkészítette az első atomórát, amely olyan pontos, hogy 300 ezer évenként maximum egy másodpercet késik avagy siet. Éves pontatlansága kevesebb, mint 0, 00000000005 másodpercre jön ki.

Libby nevéhez fűződik egyébként a régészet egyik kulcsfontosságú eljárása, a radiokarbonos kormeghatározás kifejlesztése is, amelyért később Nobel díjat is kapott.