Hamarosan felfegyverzett robotok küzdenek Irakban

Újabb és újabb módszereket próbál ki az amerikai hadsereg Irakban: a technikailag legfejlettebb eszközök bevetését az amerikai áldozatok magas száma indokolja. A legfrissebb tervek szerint gépfegyverrel felszerelt robotokat alkalmaznának a lázadók ellen, ám PR-szempontból sokan megkérdőjelezik az ilyen akciók sikerét, és inkább arra figyelmeztetnek, tovább romlik az amerikai katonai beavatkozás megítélése a közvéleményben – írja a német Spiegel Online.

Történelmi kudarcok az utcai harcok során

A Terminator-bevetésnek nevezett robottechnikát elsősorban az utcai harcok során alkalmaznák a stratégák. Az iraki sikátorokban ugyanis nem sokat segít a műholdas megfigyelés, és a páncélosok sem igazán alkalmasak az ilyen feladatokra (ez utóbbit mi sem bizonyítja jobban, mint a szovjet hadsereg nehézségei az 1956-os Budapesten, amikor Molotov-koktélokkal hosszú ideig megbénították a magyar szabadságharcosok a szovjet tankok bevetését).

A légierő bevetése ilyen körülmények között szintén nem mindig „sikeres”. A második világháború egyik legvéresebb csatája, Sztálingrád igazolhatja, hogy az utcai harcokban a védőket segítik azok a törmelékek, amelyek a támadók pusztító bombázásai nyomán az utakat eltorlaszolják.

Nem csoda, hogy az utcai harcokat minden hadsereg igyekszik elkerülni. Napóleon addig legyőzhetetlen hadseregének „imázsát” is először a spanyol utcai harcok törték meg az 1800-as évek elején. Lannes marsall bátorságukról híres katonáit Zaragoza város elfoglalására utasították, ami végzetesnek bizonyult. Lannes teljesítette ugyan a parancsot, de még a spanyol nők és gyerekek is ellenálltak; lemészárlásuk, a házról házra végzett pusztítás pedig nemhogy segítette volna a franciák előnyomulását, hanem még a hódítók lelkierejét is megtörte, miközben az ellenállók elszántságát tovább fokozta.

Iraki specialitások

Érthető tehát, ha minden hadsereg igyekszik kerülni a nagy vérveszteséggel és a katonák demoralizálásával járó városi összecsapásokat. Irakban mindehhez további veszélyforrások társulnak. Itt nem hagyományos harcmodorról van szó elsősorban, hanem öngyilkos merénylők, autóban elhelyezett bombák és más, fedezékből elkövetett cselekmények bénítják meg a megszálló erőket.

Éppen ezért tervezik az amerikaiak most azt, hogy szenzorokkal, érzékelőkkel derítik fel a bombákat, illetve távirányítású dzsipekkel (és azokra szerelt gépfegyverekkel) ellenőrzik a nagyobb támaszpontokat.

Jövőre már bevetik az első harci robotokat

A tervek egyébként messze túljutottak a „fontolgatás” stádiumán: az Egyesült Államok stratégái már sajtótájékoztatón is bemutatták azokat az új fegyvereket, amelyek az amerikai katonák életének közvetlen veszélyeztetése nélkül alkalmazhatók. A Spiegel szerint mechanikus és elektronikus megoldások tömkelege hivatott pótolni az emberi erőt e robotszerű gépekben.

Az éles bevetésre is sor kerülhet tehát az „Unmanned Ground Vehicle”, vagyis az „Ember Nélküli Terepjáró” esetében. Ezekből a felfegyverzett, távirányítású járművekből 18 darabot szállítanak Irakba jövő márciusban-áprilisban.

Ugyancsak ismert egy mikrohullámú fegyver, amelyet tömegoszlatásra fejlesztettek ki. Ez a bőr alá hatolva, 0, 4 milliméter mélységben égő fájdalmat okoz a kísérleti alanyokban. A konyhai mikrohullámú sütőkkel azonos elven működő sugárfegyver az amerikai hatóságok szerint ártalmatlan, ha kis dózisban adagolják, szükség esetén viszont akár halálos fegyver is lehet. Német szakértők szerint azonban a mikrohullám már kis „adagolásban” is súlyos károsodásokat okozhat, elsősorban az emberi szemben, és akár a békés tüntetések résztvevőit is megvakíthatja, ha csak kis sugárzást bocsátanak olyan emberekre, akik nem tudnak gyorsan szétoszlani és elmenekülni a helyszínről, esetleg a nagy tömeg miatt.

Ez még nem a Csillagok háborúja…

Egy 80 centiméter magas lánctalpas robotot, amelyet eddig ismeretlen eredetű tárgyak átvizsgálására, így például bombák felderítésére használtak Irakban és Afganisztánban, most szintén átalakítanak. A Talon elnevezésű lánctalpas robotok „törzsén” fogókarok helyett gépfegyvereket helyeznek el, illetve gránátvetők is felszerelhetők a Foster-Miller cég gyártmányaira. Az sem kizárt, hogy négy darab, 66 milliméteres rakétával lássák el ezeket az önjáró szerkezeteket, amelyek 10 kilométer óránkénti sebességre képesek felgyorsulni. A bombakereső robotból már több százat bevetettek, de a Talonból százat immár fegyverekkel is felszerelve küldenek Irakba.

Talon Afganisztánban

A távirányítású robotot 2003-ban Kuvaitban próbálták ki – akkor még csak tesztek során. Az amerikai tengerészgyalogosok kábelen továbbították a parancsokat a robotnak, amelyet négy kamerával és éjjellátó berendezéssel is elláttak. Mindez jelzi azért, hogy az amerikaiak korántsem olyan robotokat vetnének be, amelyek „önállóan” alkalmazhatók, minden egyes szerkezetet legalább egy katonának kell irányítania. Még akkor is igaz ez, ha nem minden funkciót kell kábeles összeköttetéssel beindítani, bizonyos tevékenységek esetében a robot rádiójelre is reagál. Annyi bizonyos azonban, hogy még tartunk a Csillagok háborújánál, amikor önállóan operáló gépekkel küzdöttek a filmbeli hősök…

Új fejezet a hadviselés történetében

Mindezzel új fejezet nyílik a hadviselés történetében – legalábbis így vélekedik Santiago Tordillos, az amerikai hadsereg ellenőrzése alá tartozó Armaments Engineering and Technology Center (Fegyvertervezési és Technológiai Központ) illetékese, aki a Wired magazinnak nyilatkozott. „Már hónapok óta készen állunk arra, hogy bevessék találmányainkat” – tette hozzá Tordillos.

A harci robotok nem mindegyikét készítik pusztító céllal. Jelenleg is zajlik egy vezető nélküli mentőautó tervezése. A „Robotic Extraction Vehicle” (REV) három méter hosszú, 1, 6 tonna súlyú, és egy hordágyat, illetve egy sebesültet képes szállítani. Az autóban egy másik hatkerekű, 270 kilós robot is helyet kapna, amely karjaival a sebesült beemelésében segédkezne.

Hibrid hadseregek és a „magyar” digitális katona Az Egyesült Államok katonai doktrínái körülbelül 10 éven belül számolnak a hibrid hadseregek, vagyis az élőerőből és robotokból egyaránt álló seregek megjelenésével – írta nemrégiben a NAPI Gazdaság. A légierőben a lopakodó robotrepülőgépek egyre inkább bevethetők lesznek, de a szárazföldön is terjedni fognak a hasonló megoldások. Szállításra, felderítésre és egyéb veszélyes tevékenységekre is fejlesztenek ki szerkezeteket. A harci robotokkal együtt egyre inkább előtérbe kerül a digitális katona koncepciója is. Ez azt jelenti, hogy az élőerőket is egyre modernebb, számítógépes vagy akár nanotechnológián alapuló felszerelésekkel látják el. A digitális katona egyes eszközei a gazdasági napilap szerint magyar fejlesztésben is léteznek. A HM Elektronikai, Logisztikai és Vagyonkezelő Rt.-nél (HM EI) úgynevezett humán monitort készítettek, amely az egyes életfunkciókat méri, rögzíti s továbbítja az egységparancsnoknak. A műszer a vér oxigénszintjét, az EKG-t, a bőr hőmérsékletét és ellenállását, a pulzus- és a légzésszámot rögzíti. A ma még a mérőtappancsoktól kábeleken továbbított jelet a jövőben mini adóvevők küldik a katona derekán lévő számítógépbe, amely azután a parancsnoki egységgel kommunikál.