A Nobel-díjasok a széles nyilvánosságnak is elmagyarázták kutatásaikat
Felfedezéseiket talán nem könnyű megérteni, de az idei Nobel-díjasok szerdán mindent megtettek, hogy közérthetően elmagyarázzák mire bukkantak és hogyan.
Az orvostudomány, a kémia, a fizika és a közgazdaság idei kitüntetettjei zömében egyetemistákból és kutatókból álló lelkes hallgatóság előtt tartották meg a svéd fővárosban hagyományos előadásaikat, amelyekkel nemcsak munkájukat világíthatják meg, de a média érdeklődését is a tudományokra terelhetik.
Az előadásokat, amelyek egyebek mellett az “Aszimptotikus szabadság”, “A paradoxontól a paradigmáig” vagy a “Hogyan alakulnak ki vagy nem alakulnak ki poliubikvitin láncok” talányos címeket viselték, a stockholmi egyetemen lehetett meghallgatni. A témák bonyolultsága ellenére a tágas előadótermek tömve voltak a tudásszomjtól égő diákokkal, professzorokkal és az olyan egyszerű kíváncsiskodóktól, akik nem akartak kimaradni a Nobel-díj átadása körüli eseményekből.
Az orvosi Nobel nyertesei, a seattle-i Linda B. Buck és a New York-i Richard Axel arról beszéltek, hogyan térképezték fel az emberek és állatok szaglóérzékét. A további vizsgálódás e tárgyban, például hogyan hat a szaglás az emberre és emlékezőtehetségére, hamarosan “jelentősen hozzájárulhat annak megértéséhez, amit egykor értelemnek neveztek el” – fejtegette Axel.
Az izraeli Avram Hershko (Herskó Ferenc) és Aaron Ciechanover, valamint az amerikai Irwin Rose, akik megosztva kapták a kémiai Nobel-díjat, arról értekeztek, miként fedezték fel, hogy az emberi sejtek vegyi “halál csókjával” pusztítják el a nem kívánt fehérjéket. Elmagyarázták, hogyan adhat lendületet vizsgálatuk olyan betegségek új módszerekkel történő gyógyításához, mint a gégerák és a hólyagfibrózis.
A fizika terén díjazottak, David J. Gross, Frank Wilczek és H. David Politzer – mindannyian amerikaiak – azt az erőt írták le, amelyet a kötések fejtenek ki az atommagban, és kutatásuk elvezetett az aszimptotikus szabadság felfedezéséhez, amely segített a tudománynak közelebb jutni “egy mindenre használható elmélethez”.
A közgazdaságtani Nobel-díj kitüntetettjei, az arizonai Edward C. Prescott és a norvég Finn E. Kydland azt taglalták, miért kulcsfontosságú területek a makroökonómia kutatásában az újratermelési ciklusos fluktuációkat mozgató erők és a gazdaságpolitika tervezése.
Az osztrák Elfriede Jelinek már egy nappal korábban megtartotta előadását videóról az irodalmi Nobel-díjasokat kiválasztó svéd akadémián. Jelinek más rendezvényeken sem vett részt a héten, betegségére és tömegiszonyra hivatkozva.
A Nobel-díjakat december 10-én, pénteken adják át az alapító svéd gyáros, Alfred Nobel halálának évfordulóján.
A Nobel-békedíjat Wangari Maathai kenyai környezetvédő szintén aznap veszi át a norvég fővárosban.
Kapcsolódó cikkeink:
Ősi kincseket adott vissza Svájc Egyiptomnak
A tárgyakat két büntetőügy keretében kobozták el.
Ötezer éves gátakat fedeztek fel
Új felfedezések árulkodnak a kínai civilizáció előfutáráról, a Liangcsu-kultúráról.
Ősi halotti maszkokat találtak Peruban
A szakértők több mint 70 bebugyolált holttestet fedeztek fel egy, a wari kultúrához köthető lelőhelyen.
Nakasendo – zarándokút Tokió és Kiotó közt
Japánba a legtöbb turista az épített örökség miatt látogat: végigjárják a nagyvárosok legszebb templomait és kertjeit, de egy túra ritkán fér bele az egy-kéthetes látogatásba. Pedig az ország számos gyönyörű zarándokutat kínál, mint például a Wakayama prefektúrában található Kumano Kodo vagy Nagano környékén a Nakasendo. Egy korábbi utamon az előzőbe kóstoltam bele, idén pedig az utóbbin túráztam pár napot.
Középkori magyar pénzeket találtak Németországban
Önkéntesek segítségével bukkantak értékes leletekre három Németországi helyszínen.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
