Négyezer éves bronzkori temetőt találtak Nagycenken

A szakember elmondta: mostanáig 15 sírra bukkantak a vasútépítést megelőző kutatás során. A halottakat zsugorított helyzetben, felhúzott lábakkal helyezték a sírba, s élelemmel, ékszerekkel, fegyverekkel látták el őket a túlvilági útra. Az akkori népesség úgy helyezte sírba halottait, hogy az elhunytak arca keletre, a felkelő nap felé nézzen.

„Találtunk a Baltikumból származó borostyán gyöngyöt, amelynek kultikus gyógyító szerepe lehetett ” – mondta az ásatás vezetője. Rábukkantak a sírokban bronz gyűrűkre, kar-, és nyakperecekre, továbbá használati eszközökre, tőrökre.

„Előkerült egy bronz balta, amelyet hatalmi jelvényként helyeztek a halott férfi mellére”. A régész kitért arra is, hogy jellegzetes mellékletek az agyag edények, korsók, tálak, amelyek nagyobbrészt épségben, kisebb-nagyobb repedésekkel vészelték át a közel négy évezredet.

Árpád-kori házleletek

A szakemberek az Árpád-korból, a 11.-12. századból több ház lenyomatát is feltárták. „A vesszőfonatos, tapasztott falú házakat abban az időben mintegy 70-80 centiméterre belemélyítették a talajba”. Az általában 3 x 4 méteres lakóterek egyik sarkában volt az agyagkemence.

Ennek helyét a régészek úgy tudják megállapítani, hogy az égés nyomán elszíneződött a talaj. A lakótér közepén a cölöplyukak jelzik, hogy oszlopokra, az úgynevezett ágasfákra „ültették” a tetőt.

Az Árpád -kori rétegből egy kovácsoltvas kulcsot is felszínre hoztak a kutatók. „Az egyik ház kulcsa lehetett” – vélekedett Gömöri János.

A porták elhelyezkedését, egymáshoz való viszonyát, az esetleg kirajzolható utcaképet is tanulmányozzák a szakemberek.

A tárgyi emlékeket a Soproni Múzeumban restaurálják és a tervek szerint kiállításon mutatják be az érdeklődőknek.