Zöldek: „Kimegy a divatból az atomenergia!”
Az atomenergia és az atomerőművi áramtermelés ma már az egész világon hanyatlóban van, így nem érdemes erre a területre újabb óriási forrásokat fordítani - legalábbis ezt állítja az Európai Parlament zöld frakciója, egy általa megrendelt, Brüsszelben nyilvánosságra hozott tanulmány alapján.
A zöldek szerint az elmúlt 15 esztendőben Európában a működő atomreaktorok száma átlagosan majdnem évi egy százalékkal csökkent: a mai 25 EU-tagország területén 1989-ben 172 atomreaktor volt, és ez a szám az idei év végére – a litvániai Ignalina-1 erőmű éppen december 31-re időzített bezárásával – 150-re fog csökkenni.
Ráadásul a világ atomerőműparkja – jelenleg mintegy 440 reaktor – átlagosan húszéves, azaz előbb-utóbb élettartamának határidejéhez érkezik. Csak ahhoz, hogy a jelenlegi reaktorszámot megőrizzék, a következő tíz évben majdnem 80 reaktort kellene felépíteni világszerte. Márpedig a tervezett atomerőművi építkezések meg sem közelítik ezt a számot, ami a zöldek szerint újabb bizonyíték arra, hogy az atomenergia “kimegy a divatból.”
Arról nem is szólva, hogy – mint a környezetvédők állítják – milyen káros hatásokkal járhat az atomenergia az egészségre, a környezetre, és milyen hatalmas nehézségeket okoz a kiégett fűtőelemek tárolása, újrafeldolgozása.
Az atomenergiát hagyományos és szívósan üldöző zöldek úgy vélik: ilyen körülmények között nincs értelme közpénzekből óriási összegeket fordítani az atomenergiával kapcsolatos olyan kutatásokra, mint például a világ első kísérleti fúziós reaktorának létrehozása, amelynek helyszínéért hatalmas csatát vív egymással Franciaország és Japán, és amelynek felépítése, működtetése 30 év alatt 10 milliárd euróba kerül majd.
A tanulmány – mivel témájához nem tartozik – nem szól arról, hogy a környezetvédők által kedvelt, megújuló energiaforrások (szél, hullám, ár-apály, napenergiát hasznosító lemezek, stb) messze nem elegendők az energiaszükségletek fedezésére. Az atomenergia alternatívája a kereskedelmi méretű áramtermelésben egyelőre csakis az ásványi eredetű, meg nem újuló szén, olaj és földgáz, annak összes jól ismert, állandóan érvényesülő környezeti ártalmával.
Miről árulkodnak az őskori Vénuszok?
A szakértőket régóta foglalkoztatják az őskori művészet lenyűgöző alkotásai, az úgynevezett Vénusz-szobrok, melyek mintegy 30 ezer éve jelentek meg.
Mekkora is lehetett Góliát?
A Dávid ellen küzdő, az Ószövetségből ismert filiszteus férfi a leírások alapján igazi óriás volt.
A feltárás során károsodnak Pompeji páratlan falfestményei
A Vezúv törmelékei közel két évezreden át védték a freskókat, felszínre kerülve azonban ugyanezen anyagok károsítják az alkotásokat.
Hogyan jelentek meg az első politikusok?
Az emberiség történetében kulcsfontosságú volt, hogy a kvázi egyenlőség alapú vadászó-gyűjtögető csoportokból kialakuljanak az első centralizált közösségek, a folyamattal kapcsolatban azonban rengeteg a kérdés.
Ősi nyilak kerültek elő a jégből
A szakértők úgy vélik, hogy a norvégiai hegység tökéletes hely lehetett az őskori vadászoknak.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
