Tibor2021. április 14., szerda
Kultúra

Kudarcra ítélt a kyotói egyezmény?

National Geographic Magyarország

Brit lapinfomációk szerint Tony Blair nyomást kíván gyakoroloni George W. Bushra annak érdekében, hogy az Egyesült Államok is ratifikálja a kyotói egyezményt. Mindeközben a klimatológia egyik atyja arra figyelmeztet: a széndioxid-kibocsátás korlátozárása létrehozott egyezmény csődöt fog mondani, ehelyett inkább a légkörbe került szennyező gázok megkötésére és kivonására kellene koncetrálni.

A brit miniszterelnök már többször kifejtette, hogy a következő évben, amikoris Anglia nemcsak az Európai Unió, hanem a G8-ak soros elnöki posztját is betölti, két fontos kérdésre fog koncentrálni: Afrika helyzetére és a kyotói egyezményre.

Ennek fényében a brit The Times újság értesülése talán nem is annyira meglepő, miszerint Blair megrpóbál hatni Bushra is az Egyesült Államok szennyezőanyag kibocsátásával kapcsolatban.

Kétséges Blair sikere

Szakértők azonban figyelmeztetnek: nagyon diplomatikusan kell megközelítenie a kérdést Blairnek. „Az éles és morális alapokon nyugvó kommunikációval egészen biztosan csődöt mond Blair, csak a pozíciók megmerevedésére számíthatna ebben az esetben. Éppen ezért nagy kihívás Busht az aláírók pártjára állítani” – állítja Stephen Byers, korábbi brit közlekedési miniszter, aki a hét közepe óta tartó Buenos Aires-i klímakonferencián társelnököl.

Byers szerint Blairnek csak abban az esetben van esélye a sikerre, ha Busht az amerikai-brit jókapcsolatokra hivatkozva az európai-amerikai kapcsolatok enyhülésével kecsegtetve meg tudja nyerni. Diplomáciai körökben nem tartják kizártnak Bush pálfordulását, ami azonban még messze nem jelentené azt, hogy az Egyesült Államok alá is írja a kyotói egyezményt.

Külpolitikai elemzők szerint ugyanis könnyen meglehet, hogy egy olyan kirakatpolitika áldozatává válik Blair, amely Busht esetleg valamelyest szimpatikusabb színben tünteti fel az európaiak előtt, viszont az Egyesült Államokat mégsem kötelezi el a kyotói egyezmény betartatása mellett. Elképzelhető ugyanis egy olyan háttéralku az amerikai elnök illetve a kongresszus között, mely szerint Bush ugyan igent mond majd Blairnek, ám a kogresszus megvétózza az elnök igenjét.

Kudarc lesz Kyoto?

Wallace Broecker, a New York-i Columbia Egyetem geológia professzora szerint ugyanakkor nem sok értelme van a kyotói egyzeménynek. A klimatológia egyik atyjának számító Broecker, aki 1987-ben a Nature magazin egyik számában elsőként figyelmeztetett a globális felmelegedés káros hatásaira, azt állítja, hogy a széndioxid-kibocsátás korlátozása csak akkor jelentene megoldást, ha abban a világ minden országa részt venne.

Mint ismert, a múlt hónap közepén az olyan, sokáig vonakodó államok után, mint Japán vagy Kanada, melyek igen komoly széndioxid-kibocsájtónak számítanak, Oroszország is ratifikálta az egyezményt, ezzel pedig lehetővé tette, hogy a szerződés 2005. február 16-án életbe léphessen.

Csakhogy Broecker szerint nem Oroszország jelenti a fő problémát, mely egyébként minden valószínűség szerint jóval alatta marad a rá kimért kvótának. Mégcsak nem is a világ legnagyobb széndioxid-kibocsájtója az Egyesült Államok, hanem az olyan hatalmas és iparilag szélsebesen fejlődő államok, mint Kína vagy India, melyek még a kérdésfelvetést is elutasítják. Bush elnök is többször hivatkozott arra, hogy a kyotói egyezmény aláírásával az USA olyan versenyhátrányba kerülne Kínával vagy Indiával szemben, mely megengedhetetlen.

Broecker szerint így nem a kibocsátás korlátozására kellene összpontosítani, hanem sokkal inkább a káros gázok légkörből való kinyerésére. A széndioxid megkötése, cseppfolyósítása és tárolása sokkal eredményesebb lehet, mint bármilyen korlátozás – állítja Broecker.

Kétségkívül igaz, hogy az egy főre jutó kínai légszennyezési adatok még nyomában sem járnak egyelőre az amerikainak vagy az európainak. Míg Kínában az egy főre eső széndioxid-kibocsátás mintegy 2, 3 tonna, addig az Európai Unió átlaga 8, 5 tonna, az Egyesült Államoké pedig 20, 1 tonna. A hatalmas eltérés persze részben a népsűrüséggel magyarázható, hiszen ha csak az összes szennyezőanyag-kibocsjtást tekintjük, akkor Kína már elérte az Egysült Államok károsanyag-kibocsátási mennyiségének a felét, az Európai Unió pedig meg is haladta azt.

Bush esetleges érvei az aláírás mellett

Hogy valójában mire lehet számítani, azt senki nem tudja megjósolni, ám egyesek szerint Bushnak akár jó indokai is lehetnek az kyotói egyezmény aláírására: a idei év természeti katasztrófái és hurrikánjai ugyanis szoros összefüggésben állnak a globális felmelegedéssel, amellyel a Fehér Házban is tisztában vannak. Ráadásul éppen a természeti katasztrófák miatt igen komoly lobbitevékenység is beindult, amely az eddigi energialobbinak komoly vetélytársa lehet.

A hatalmas amerikai biztosítócégek, melyek sokak szerint a második legbefolyásosabb ágazatnak tekinthetők az amerikai pénzügyi szektorban és gazdaságban, komoly nyomást gyakorolnak Bushra, hogy saját eszközeivel élve változtassa meg a természeti katasztrófák okainak tekintett globális felmelegedést elősegítő politikáját, mivel a katasztrófák akár csődbe is vihetik a biztosító társaságokat. Optimista elemzők szerint azok a hatalmas összegek, melyeket például Floridában a helyreállításra kell költeni, szintén arra ösztönözhetik Busht, hogy megfontolja az aláírást.

Az USA 2001-ben Bush első elnöksége idején szakított a kyotói jegyzőkönyvvel, amely az oroszországi ratifikálás után jövő év február 16-án lép életbe. A jegyzőkönyv aláírói vállalják, hogy 2008-2012 között összességében legalább öt százalékkal csökkentik üvegházgáz-kibocsátásukat az 1990-es szinthez képest.

Kapcsolódó cikkeink:

  • Globális felmelegedés – milyen hatással lesz Magyarországra?
  • A klímaváltozás háborúkhoz vezethet – már a Pentagon is aggódik
  • Tuvalu: apró állam, globális problémákkal
  • Rekordszinten a Föld légkörének széndioxid mennyisége
  • A városok fokozzák a felmelegedést
  • Klímaváltozás – mi vár hazánkra?
  • Az éghajlatváltozás 12 forró pontja a Földön
  • Olvadó Északi-sarkvidék – Négymillió ember sorsa forog kockán

  • Hozzászólások

    A Notre Dame tornyát különleges fákból építik újjá

    A Notre Dame tornyát különleges fákból építik újjá

    A Napkirály idejében ültetett tölgyek szolgálnak alapanyagként a tűzvész után megújuló templom gerendázatához.

    Megoldhatták a rettegett kalózkapitány rejtélyét

    Megoldhatták a rettegett kalózkapitány rejtélyét

    Érmék árulkodhatnak John Avery, a hírhedt angol kalóz sorsáról.

    Megtalálhatták Európa legkorábbi térképét

    Megtalálhatták Európa legkorábbi térképét

    A kőbe vésett bronzkori ábra a mai Franciaország egyik régióját mutathatja be.

    Úgy tűnik, a szkíták nem csak nomád életformát követtek

    Úgy tűnik, a szkíták nem csak nomád életformát követtek

    A szkítákról Hérodotosz óta él a kép, mely szerint mozgékony, nomád népcsoportot alkottak.

    Továbbra is rejtély, mi okozta az ősi város bukását

    Továbbra is rejtély, mi okozta az ősi város bukását

    Az egykor 15 ezer lelkes Cahokia a 19. század előtti Észak-Amerika legnagyobb települése volt, halmai még ma is láthatóak Illinois államban.

    National Geographic 2021. áprilisi címlap

    Előfizetés

    A nyomtatott magazinra,
    12 hónapra

    10 560 Ft

    Korábbi számok

    National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlap

    Hírlevél feliratkozás

    Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

    Kövess minket