Antall József halála

A két Antall József, az idősebb és az ifjabbik, egyaránt rövid ideig, pár évig töltött be magas kormányzati tisztséget. Mégis, mindketten fontos szerepet játszottak a demokrácia többszöri megteremtésében. Az idősebbik Antall Józsefnek ez nem sikerült, hiszen 1945 után a kibontakozó magyar demokrácia mindössze néhány évig bizonyult életképesnek. Fiának, a miniszterelnöknek viszont a rendszerváltás után sikerült a többpárti szisztémát megteremtenie, sőt stabilizálnia, annak ellenére, hogy szinte minden kormányzati ciklusban kisebb-nagyobb kihívások érik a demokratikus rendszert.

Antall József családja

Antall József 1932. április 8.-án született Budapesten, kisnemesi családban. Antall Lajos, a miniszterelnök nagyapja korán árván maradt, ezért mészárossegéd is volt, de szívós munkával helyreállította ősei gazdaságát a Veszprém megyei Orosziban. Idősebb Antall József (1896-1974), a miniszterelnök édesapja így már jogi tanulmányokat folytathatott.

Az idősebb Antall József főleg szociális kérdésekkel foglalkozott több minisztériumban is, a nevéhez fűződik az első magyar létminimum-számítás. 1931-ben alapító tagja lett a legnagyobb ellenzéki pártnak, a Független Kisgazdapártnak. Ennek ellenére tovább dolgozhatott az államgépezetben. Teleki Pál miniszterelnök bízta meg kormánybiztosként (1939-1944) a menekültügyek intézésével, belügyminiszteri tanácsosként nemcsak az erdélyi, a lengyel, a francia, a brit, az orosz, az olasz, a zsidó stb. menekültek és szökött hadifoglyok, a kibombázott német gyermekek ellátását irányította, hanem támogatta a lengyel honi hadsereg katonáit, segítette a szövetségesek támaszpontjaira való megszöktetésüket. A lengyel menekültek számára felállítatta a balatonboglári lengyel gimnáziumot.

Idősebb Antall József a kormányban Az ideiglenes nemzeti kormányban Nagy Ferenc újjáépítési miniszter, mint államtitkárt a minisztérium megszervezésével bízta meg. Az 1945. évi nemzetgyűlési, illetve az 1947. évi országgyűlési választásokon, mint a Független Kisgazdapárt régi tagját Veszprém, Zala és Somogy megyében választották képviselővé. Az első két koalíciós kormányban, Tildy Zoltán, majd Nagy Ferenc miniszterelnöksége idején (1945-1946), az újjáépítési miniszteri tárcát töltötte be, illetve ideiglenesen ellátta a pénzügyminiszteri teendőket is (1946 április-június).

A német megszállás után idősebb Antall József azonnal lemondott, majd közismert ellenzékisége miatt a Gestapo letartóztatta és csak a Lakatos-kormány alatt került szabadlábra. A háborút követően államtitkár, majd miniszter lett Dálnoki Miklós Béla ideiglenes kormányában és a későbbi kisgazda vezetésű kormányokban egészen 1946-ig.

Korábbi munkássága alapján 1946-ban idősebb Antall József a Magyar Vöröskereszt elnöke lett. A növekvő kommunista befolyás miatt kénytelen volt lemondani és visszavonultan élt Orosziban és csak családi körben politizált.

A miniszterelnök, ifjabb Antall József édesanyja Szűcs Irén, falusi tanító lánya volt. Az ő családjában is volt politikus, apja, Szűcs István helyettes államtitkári pozíciót töltött be.

A tanulóévek

Az ifjú Antall, a későbbi miniszterelnök az elemi után a budapesti Piarista Gimnáziumba került. 1942 és 1950 között járt ide. Az iskola történelemtanárának, Gál Istvánnak tudható be, hogy a természettudományos érdeklődésű fiatal a történelem felé fordult és ő lesz az iskolai önképzőkör vezetője. Tizenhat éves korában dönti el, hogy publicista és politikus lesz, és ezen a kommunista hatalomátvétel sem változtat.

A gimnázium után az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának magyar nyelv és irodalom-történelem-levéltár szakos hallgatója lesz. Diplomamunkáját egy a korban nem sokra becsült témából, Eötvös József politikájáról írta. A nappali szakos tanári diploma mellett kiegészítő szakon megszerzi a könyvtárosi és muzeológusi diplomát is, majd a doktori címet.

A Forradalomban

A diploma megszerzése után Antall József rövid ideig a Magyar Országos Levéltárban, majd a Pedagógiai Tudományos Intézetben dolgozott. Tanári pályáját az Eötvös Gimnáziumban kezdi 1955-ben. 1956. október 23-án a tüntetésen, az Országház és a Rádió körüli eseményekben diákjait vezetve maga is részt vesz. Az Eötvös Gimnázium a Forradalmi bizottsága élére választja.

A 24 éves Antall József részt vesz a Keresztény Ifjú Szövetség megalakításában és a Független Kisgazdapárt újjászervezésében. Vezetésével a fiatalok egy csoportja birtokba veszi a párt számára a kommunista diktatúra alatt a Szovjet-Magyar Baráti Társaság székházává alakított volt kisgazdaközpontot a Semmelweis utcában és megszervezi ennek védelmét.

A forradalom leverése után Kovács Béla, a Kisgazdapárt szellemi vezetője is náluk lakik, így ez lesz a kisgazda tanácskozások színtere. Kádár Jánostól felkérés érkezik egy esetleges koalíciós kormányban történő kisgazda részvételre, amire a pártvezetőség megbízásából Antall József írja meg a választ a Független Kisgazdapárt tervezete a politikai kibontakoztatás biztosítására címmel. Ebben határozottan leszögezi a feltételeket az ÁVH kivonását, a szovjet kivonulást és a többpárti választásokat. A karhatalmisták válaszul többször őrizetbe veszik. Közben folytatta a tanítást az Eötvös Gimnáziumban, de – mivel osztálya túlzottan kötődik hozzá és az általa képviselt eszmékhez – hamarosan eltávolítják onnan.

1957-ben a Toldy Gimnáziumba kerül, ahol pár hónap alatt szintén maga köré gyűjti a fiatalokat. Keserűen jegyzi meg az egyik besúgó, hogy az általa vezetett történelem szakkörnek több tagja van, mint a helyi KISZ szervezetnek. 1957. október 23-án néma tüntetést tartanak a forradalom emlékére. 1959-ben politikai magatartása miatt eltiltották a pedagógusi pálya gyakorlásától.

Ellenzéki értelmiségiként a Kádár-rendszerben

Egy tanulmány Semmelweisről Antall József számos munkája közül most a Semmelweisről írt tanulmányából idézünk: „A felvilágosodás korától kezdve kibontakozó magyar orvostudomány lassan önálló arculatot kapott, kiterjedt valamennyi szakágra, és Pest valóban a tudományos élet központjává vált a reformkorban. A pesti orvosi iskola tulajdonképpen akkor alakul ki, amikor Balassa János körül kibontakozik az új nemzedék összefogása. Ez az új nemzedék eléri a vezető országok tudományos színvonalát, egységes orvosi, egészségügyi szemléletet vall, s egyszersmind „iskolája”, az új orvosnemzedéknek. Világos után nehéz esztendők következtek. Balassa is börtönbe került, onnan azonban hamarosan kiszabadult. Amikor visszakapta katedráját, Markusovszky Lajost és Lumniczer Sándort, a két kiváló sebészt magánasszisztensként vette maga mellé. Először csak a Markusovszky kezdeményezésére rendszeresített lovas kirándulásokon, később fehér asztalnál jöttek össze a „Balassa-társaság” tagjai. Belőlük nőtt ki és kovácsolódott össze a reformkorban már bontakozó pesti orvosi iskola. Körük egyre szélesedett. Csatlakozott hozzájuk Arányi Lajos, Wágner János, Bókay János, Sass István, Hirschler Ignác, Czermák János, Jendrassik Jenő, Balogh Kálmán és már az elsők között egyik legnagyobb alakja, Semmelweis Ignác.”

A tanári állásból történő elparancsolás után Antall József két évig könyvtárosként dolgozik. Tudományos pályáját egy váratlan lehetőség indítja el. 1963-ban õ írja meg a Magyar Életrajzi Lexikonba nyolcvan orvos életrajzát. Rájött, hogy a gyógyítás története az a fontos tudományos téma, amelyet még sem az orvosok, sem a történészek nem kutattak megfelelő részletességgel és lehetőséget nyújt a politikai befolyástól mentes munkára. Az 1964-ben megnyíló Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Könyv- és Levéltár, először tudományos kutatónak hívja, de még ugyanabban az évben igazgatóhelyettessé nevezik ki és döntő érdemeket szerez a múzeum megszervezésében. 1968-ban a Nemzetközi Orvostörténelmi Társaság alelnöke lett, és miután 1974-ben megkapta nyugati országokba is érvényes útlevelét, főleg német nyelvterületen rendszeresen tartott előadásokat.

Több száz orvostörténeti témájú tanulmánya és könyve mellett továbbra is szenvedélyesen foglalkozott a politikával és a XIX. századi magyar nemzeti liberalizmussal. 1974-ben megbízott főigazgatója, majd 1984-ben főigazgatója lett az Orvostörténeti Múzeumnak. Számos hazai és nemzetközi kitüntetés birtokosa volt, amelyek közül a legmagasabb rangú az 1982-ben elnyert Munka Érdemrend arany fokozata volt. Ebben az évben választotta elnökévé a Magyar Orvostörténeti Társaság. Az Orvostörténeti Közlemények főszerkesztőjeként is dolgozott. A témában írt legfontosabb műve: Az európai orvostudomány és gyógyszerészet emlékei 1981-ben jelent meg először.

Visszatérés a politikába

A rendszerváltozás idején stabil politikai nézetrendszerrel és kialakult elképzelésekkel rendelkezett Antall József, és ehhez kereste azt a politikai jobbközép formációt, amelyhez nézetrendszere a legközelebb állt. 1988 elején kapcsolódik be az ellenzéki mozgalomba: megalakítja – többek között Göncz Árpáddal együtt – az Emberi Jogok Magyar Ligája Párizsi Szervezetének Budapesti Tagozatát.

A Magyar Demokrata Fórum rendezvényein 1988 elejétől vett részt, beleértve a tüntetéseket is (1987-ben, az első lakitelki találkozó idején nem tartózkodott itthon). A második lakitelki találkozón, 1988 szeptemberében lett a szervezetté alakult MDF alapító tagja. A demokratikus pártkeretek kialakulásáig részt vett a Független Kisgazdapárt újjászervezésének előkészítésében is, felkérték a főtitkári tisztség elvállalására. Hasonlóan felajánlotta a főtitkári tisztséget az 1989 tavaszán újjászervezett Kereszténydemokrata Néppárt is.

Más pártba nem lépett be, csak az MDF-be. Az MDF I. országos gyűlésén, ahol a bevezető politikai előadást tartotta – nem fogadta el az elnökségi tagságot, így az EKA ülésein, illetve az 1989. június 13. és szeptember 18. közötti tárgyalásokon párttisztség nélkül volt az MDF egyik fődelegátusa. 1988-tól állandó meghívott tagja volt az elnökségnek és a választmánynak. (Egyébként tagja volt a kerekasztal-tárgyalások másik résztvevőjének, a Bajcsy-Zsilinszky Társaságnak is, amelynek elnöki tisztségére is felkérték.) Párttisztséget csak akkor vállalt, amikor a tárgyalások sikeres befejezése után sor került az MDF II. országos gyűlésére, ahol elnökké választották.

Csoóri Sándor hívására ezután vesz részt a Magyar Demokrata Fórum előadásain és 1988 szeptemberében jelen van a szervezet hivatalos megalakulásánál és megfigyelőként részt vesz az ideiglenes elnökség munkájában.

A miniszterelnök

Antall Józsefet 1989. október 21-én választották meg a küldöttek az MDF elnökévé. Ezzel egyértelművé vált, hogy ő lesz a párt miniszterelnök-jelöltje. A kampányidőszakban óriási munkát végzett, aminek köszönhetően az MDF egységes arculatú a kereszténydemokrata, a nemzeti liberális és nép-nemzeti értékeket együttesen valló jobbközép párttá vált.

Göncz és Antall 1990-ben Göncz Árpád a köztársaság ideiglenes elnökeként kérte fel Antall Józsefet a kormányalakításra. A későbbi miniszterelnököt akkor így méltatta: „Antall Józsefet, képességeit az elmúlt nem nagyon hosszú idõben mindenkinek módja volt megismerni. Nem szeretném a szót szaporítani, hogy ezt részletezzem. Engedjék meg nekem, hogy személyesebb természetû szavakat mondjak! Antall József urat – mikor még nem volt Antall József úr – egészen fiatal korában ismertem. Többé-kevésbé egy helyrõl indultunk el politikai pályafutásunkban. Mindkettõnkre és mindkettõnk alakulására azt hiszem, döntõ hatással volt Kovács Béla személye. Igazán komoly politikai tevékenységet Antall József 1956-ban fejtett ki elõször. Közel állt Bibó István köréhez, részt vett annak a nyilatkozatnak a megszövegezésében, amely 1956 mondanivalóját összefoglalta, és mindannyiunk számára iránymutatóan képviseli ma is. Ennyi idõ alatt módom volt megismerni erkölcsi, szellemi adottságait. Mindig csodálkoztam rajta, hogy milyen mély történelmi, alkotmányjogi és jogi ismeretekkel rendelkezik. Szent meggyõzõdésem, hogy a feladatnak, ami elõtt áll és ami nagyon komoly feladat, valószínûleg az elsõ lépéseket kell megtennie mindannyiunk segítségével – egy új ország felépítésének útján. Én kiválóan alkalmasnak tartom rá: meg fogja tudni tenni ezeket a lépéseket. Mindezt azért mondom, hogy személyes tapasztalataim alapján – amelyek talán közelebbiek, mint az Önök pusztán politikai tapasztalatai – állíthassam, hogy Antall Józsefet tökéletesen alkalmasnak tartom erre a feladatra.”

1990. április 8-án a választások második fordulója (ez a nap egyébként Antall József 58. születésnapja is volt) egyértelművé tette, hogy az MDF lesz az új kormány vezető ereje és Antall József kormányfő lesz.

Az Országgyűlés 1990. május 23-án választotta meg miniszterelnöknek. Antall József kormányfőként állandó támadások kereszttüzében állt, és az egyre súlyosbodó betegségével is meg kellett küzdenie. Kabinetje megteremtette az átalakulás politikai, gazdasági, illetve itthoni és külföldi feltételeit. Az MDF elnökeként koalíciót kötött az FKGP-vel és a KDNP-vel. Majd az ország kormányozhatósága érdekében paktumot kötött az SZDSZ-szel. Ez a megállapodás lett az alapja a magyar demokrácia parlamenti működésének.

Nagy vihart kavart kijelentése, miszerint ő „lélekben” 15 millió magyar miniszterelnöke. Ugyanakkor hozzájárult Magyarország euro-atlanti orientációjához. Nagy szerepe volt a Varsói Szerződés és a KGST felszámolásában, illetve az orosz csapatok 1991-es kivonásában. Európa egységéért folytatott tevékenységéért, Magyarország európai kapcsolatainak kiszélesítéséért Robert Schuman-díjjal tüntették ki Strasbourgban, 1991-ben.

A hazai belpolitikában ugyanakkor mindvégig komoly nehézségek kísérték pályáját: a taxisblokád után kénytelen volt átalakítani kormányát, majd a kisgazdák koalícióból való kilépése majdnem megbuktatta a kabinetjét. Végül ügyes taktikázással megtartotta a parlamenti többséget. Saját pártjában Csurka István támadásai okoztak gondokat, végül Csurka önálló mozgalmat indított, és létrehozta a MIÉP-et.

Az első szabadon választott magyar miniszterelnök hosszú betegség után 1993. december 12.-én, 62 éves korában hunyt el.

Forrás:: www.antalljozsef.hu