Indulhat az EU nagyratörő műholdas navigációs projektje

Az EU nagyratörő műholdas navigációs projektje, a középkori olasz csillagász nevét viselő Galileo 2008-tól kezdi meg üzemszerű működését. A rendszert 24 ezer kilométeres magasságban Föld körül keringő 30 műhold alkotja majd.

A jelenleg már létező amerikai GPS és orosz GLONASS navigációs rendszerekkel szemben a Galileo nem áll majd katonai ellenőrzés alatt, és ezért pontosabb helymeghatározást tesz majd lehetővé. A fejlesztés 1, 1 milliárd eurós költségét fele-fele részben viseli az EU és az európai űrkutatási hivatal, az ESA. A rendszer infrastruktúrájának felépítéséhez szükséges 2, 5 milliárd eurós összeget azonban magánbefektetői forrásból kell előteremteni.

A projekt próbafázisát 2003-ban indították útjára az EU közlekedési miniszterei. Még a jövő év vége előtt egy Szojuz hordozórakéta pályára állítja a rendszer első tesztelési célokat szolgáló műholdját, ennek azonban legfőbb szerepe a lekötött frekvenciatartomány használatba vétele és ezáltal lefoglalása lesz. Az első három műhold 2006-ban kerül pályára, majd 2008-ig feláll a 30 műholdból álló teljes rendszer; 27 műhold üzemi feladatokat lát majd el, míg három tartalékként szolgál.

A rendszer európai propagálói a kezdetektől fogva tartózkodtak attól, hogy a Galileót az amerikai GPS rendszer konkurenseként állítsák be. Hosszas tárgyalások folytak az Egyesült Államokkal a két rendszer kompatibilissé tételéről, amelyeket tavaly júniusban siker koronázott. Az európai fél ennek értelmében lemondott a létező legpontosabb átviteli technológia alkalmazásától az Egyesült Államok által alkalmazott technológia javára. A Galileo ennek ellenére is négyméteres pontossággal lesz képes a helyzetmeghatározásra, azaz jóval pontosabb lesz az amerikai rendszernél.

Üzembe helyezését követően a Galileo öt különböző feladatot lát majd el: a „nyilvános szolgáltatás”, amelyik ingyenesen áll majd autók és mobiltelefonok navigációs szolgáltatásainak a rendelkezésére és négyméteres pontossággal lesz képes helymeghatározásra; a „kereskedelmi szolgáltatás” ennél pontosabb, akár centiméteres helymeghatározást nyújt térítés ellenében. Ezt szánják a rendszer fő bevételi forrásának. A három további szolgáltatást a légi- és vasúti közlekedésnek, valamint államhatalmi és közszolgálati feladatok ellátására szánják, például rendőri, partvédelmi, valamint mentési feladatokra.