2004 a negyedik legmelegebb év volt

A hőmérséklet globális emelkedése 2004-ben számos időjárási szélsőséggel párosult – állapította meg a Meteorológiai Világszervezet (WMO). A WMO szerint 2004 volt a negyedik legmelegebb év a mérések történetében.

0, 44 fokkal volt melegebb a sokévi átlagnál

2004 folyamán az átlaghőmérséklet a Föld felszínén 0, 44 Celsius fokkal haladta meg a sokévi átlagot, pontosabban az 1961-1990 közötti évek átlagát, a 14 Celsiust. Mindez azt jelenti, hogy folytatódik a meleghullám, amely az elmúlt esztendőkben volt tapasztalható – jelentette ki egy genfi sajtókonferencián Soobasschandra Chacowry, a WMO külkapcsolatokért felelős igazgatója.

Évek és eltérésük a sokévi átlagtól 1998: +0, 54 fok 2002: +0, 50 fok 2003: +0, 49 fok 2004: +0, 44 fok

Az örökranglistán egyébként a legforróbb esztendő 1998 volt, amikor a sokévi átlagnál 0, 54 fokkal volt melegebb. A második helyen 2002 szerepel plusz 0, 50-nel, a harmadik helyen pedig 2003 következik, 0, 49-cel. Mindez azt jelenti, hogy a meteorológia történetében az utolsó hat évből került ki a négy legforróbb esztendő – írja a francia Le Monde. A mérések egyébként 1861-ben kezdődtek, vagyis lassan közeledünk a 150 évet felölelő időjárási adathalmazhoz.

A globális hőmérséklet emelkedése idén az időjárási szélsőségek sokaságával párosul, különösen a nyári hőhullámok okoztak súlyos problémákat. Ezeken kívül az áradások, a szárazságok és a hurrikánok, illetve tájfunok gyakoriságának növekedése okozott katasztrófákat.

Különösen drasztikus a sokévi átlagtól való eltérés az északi féltekén: itt 0, 60 fokkal volt melegebb, ezzel szemben délen csak 0, 27 fok volt az eltérés.

Világrekord októberben

A mérések történetében egyébként az idei október világrekordot jelentett. Októberben még sohasem mértek olyan meleget, mint 2004-ben. A meleghullám az év egészében Közép-Ázsiát, Kínát, Alaszkát, az USA nyugati felét és az Atlanti-térség nagy részét érintette. Ebből kiderül, hogy nálunk Magyarországon miért nem volt érzékelhető a szokatlan meleg. Itthon ugyanis viszonylag hűvösebb volt az idei esztendő, pontosabban inkább megfelelt a sokévi átlagnak, mint a legutóbbi évek szélsőséges időjárása.

A globális felmelegedés egyik következménye a jégmezők visszahúzódása a sarkvidékeken, főleg az Északi-sark környékén. Ez utóbbi, tehát az arktikus jégmezők visszahúzódása 13 százalékkal volt nagyobb idén szeptemberben, mint az 1973-2003 közötti periódus átlagértéke. A tendencia nem lassul, elsősorban a széntartalmú gázok kibocsátásának növekedése következtében. E gázok – széndioxid, szénmonoxid, stb. – kibocsátása egy évszázad alatt 40 százalékkal emelkedett. Ezek a gázok okozzák egyébként az immár világszerte ismert melegházhatást – írja a Le Monde. A WMO egyik kutatója, Gilles Sommeria ennek alapján a hőmérséklet további növekedését, és a jégtáblák további olvadását jósolja.

Időjárási szélsőségek 2004-ben

A hőmérséklet növekedése az időjárási szélsőségek gyakoribbá válásához vezet – magyarázta Chacowry, miközben 90 miniszter tanácskozik éppen most Argentínában a globális felmelegedésről és az üvegházhatásról.

Az extrém hőhullámok sorába tartoznak az idei dél-európai, japánbeli és ausztráliai esetek. Ugyanakkor rendkívüli hideget tapasztaltak Peruban és Dél-Ázsiában. Dél- és Kelet-Afrikát szárazság sújtotta, de elégtelen volt a csapadék mennyisége Pakisztánban és Dél-Kínában is.

Globálisan tekintve 2004 volt a legcsapadékosabb esztendő az elmúlt négy évben. Az áradások Kelet-Európát, az USA déli és keleti részét sújtották. Banglades, Japán és Brazília sem maradt ki e folyamatból. Magyarországon például a Hernád áradása okozott nagy problémákat az utóbbi időben, Romániában pedig az erdélyi folyók áradása volt pusztító hatású.

Gyakoribb hurrikánok és tájfunok

Az Atlanti-térségben idén 15 hurrikán pusztított, ez az előző évi kilenchez képest drámai ugrásnak számított, és ezt az Egyesült Államok, Kuba és a karibi térség más országai a saját bőrükön tapasztalhatták. A károk 40 milliárd dollárra rúgnak a térségben. Japánban tíz tájfun dúlt, a korábbi esztendők évi hatos átlagához képest.

Ugyanakkor Chacowry hangsúlyozta: a hőmérséklet növekedése nem feltétlenül függ össze a viharok (tájfunok és hurrikánok) gyakoribbá válásával, ám a felmelegedés bizonyosan hozzájárul a szárazságok és áradások, „özönvizek” keletkezéséhez.

Az USA az üvegházhatással veszélyezteti az eszkimókat? Miközben a WMO kimutatása szerint drasztikusan csökkennek a sarkvidéki jégmezők, az eszkimók, vagy ahogyan magukat nevezik, az inuitok – az Északi-sarkvidék lakói – most új kezdeményezéssel álltak elő. Az Emberi Jogok Amerika-közi Bizottságánál tettek panaszt az USA ellen, mivel az Egyesült Államok szerintük a globális felmelegedéshez való hozzájárulásával veszélyezteti fennmaradásukat. Az inuitok úgy vélik, hogy a világtengerek felmelegedése egyszerűen sérti emberi jogaikat. A panaszt befogadó bizottság az Amerikai Államok Szervezetének (OAS) vizsgálatra jogosult intézménye, ugyanakkor nem rendelkezik végrehajtási jogkörökkel. Egy, az USA-t elmarasztaló állásfoglalás későbbi nemzetközi jogi eljárásokban, esetleg perekben megfelelő alap lehet a kereset beadásához. Hosszabb távon amerikai cégeket is fenyegethetnek a mostani kezdeményezés jogi következményei – vélik jogi szakértők, akik szerint egy elmarasztaló bizottsági döntés után az amerikai vállalatok szövetségi bíróságok előtt is perelhetők lennének.