Mely országokban nem élhetnek szabadon az emberek?

A New York-i székhelyű emberi jogi szervezet 2004. évi értékelésében az öt új közép-európai EU-tagállam – köztük Magyarország – ugyanakkor a lehető legjobb minősítést kapta mind a politikai, mind a polgári szabadságjogok érvényesülése terén.

A 2003 decemberétől 2004. november 30-ig terjedő időszakot vizsgáló jelentésben Oroszország az egyedüli állam, amely “leminősítést” kapott a “részben szabad” besorolásból a “nem szabad” kategóriába. Az egykori Szovjetunió tagállamai közül nem Oroszország az egyedüli, ahol változások történtek a politikai és polgári szabadságjogok terén: Fehéroroszországban és Örményországban korlátozták, Grúziában és Ukrajnában a polgári tiltakozások nyomán kiterjesztették azokat – állapítja meg a jelentés.

“Oroszország visszalépése a “nem szabad” kategóriába annak a folyamatnak a kiteljesedése, amelyben Vlagyimir Putyin orosz elnök a politikai hatalom koncentrálására, a média zaklatására, megfélemlítésére, az ország jogrendjének politizálására törekszik. Ezek a lépések veszélyes és aggasztó fordulatot jelentenek a tekintélyelvűség felé Oroszországban, amit még aggasztóbbá tett Putyin elnök közelmúltbeli keménykezű beavatkozása a szomszédos államok, mint például Ukrajna belügyeibe ” – mutatott rá nyilatkozatában Jennifer Windsor, a Freedom House vezérigazgatója.

A jelentés szerint a szabadság ügye általánosságban előrelépett 2004-ben, 26 országban javult, 11 országban visszaesett. Sem az előrelépések, sem a visszaesések nem jártak azonban kategóriamódosítással. Számos pozitív lépés történt a Közel-Keleten és Észak-Afrikában (Egyiptomban, Jordániában, Marokkóban és Katarban), különösen a nőket illető jogok és a civil szervezetek aktivitása terén.

A szervezet a világ 192 államából 89 országot, köztük Magyarországot minősített szabadnak. Ezekben az államokban él Földünk lakosságának 44 százaléka (2, 8 milliárd ember). 54 országot sorolt a részben szabad államok közé (19 százalék 1, 2 milliárd ember), ahol a politikai és polgári szabadságjogok csak korlátozott módon érvényesülnek, és jellemző rájuk a korrupció, a kormányzó pártok túlzott hatalma, bizonyos esetekben az etnikai és vallási viszálykodás. 49 állam, köztük Kína, Oroszország, Kuba, Fehéroroszország, Irak, Líbia, Észak-Korea, Szaúd-Arábia, Szíria, Üzbegisztán kapta a legrosszabb osztályzatot, a nem szabad minősítést (37 százalék – 2, 4 milliárd ember).

A jelentés főbb megállapításai szerint a szabadság ügye tovább szilárdult Közép-Európában. Öt új EU-tagállam – Csehország, Észtország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia – érte el a lehetséges legmagasabb osztályzatot: 1-et a politikai jogok és l-et a szabadságjogok terén.

A politikai és polgári jogok hiánya és a nemzetközi terrorizmus növekvő fenyegetése közötti kapcsolatot vizsgálva a szervezet elemzői rámutattak arra, hogy az 1999-2003 közötti időszakban elkövetett terrorcselekmények halálos áldozatainak 70 százalékát olyan terroristák és terrorszervezetek követték el, akik, illetve amelyek a “nem szabad” kategóriába sorolt államokból származnak.