A jégkorszak embere kedvelte a furulyazenét
Német régészek Ulm közelében 30 ezer éves, mammutagyarból készült furulyára bukkantak, amelyen a jégkorszak embere relatíve bonyolult dallamokat is lejátszhatott.
A világ egyik legrégebbi hangszerét találták meg német régészek a dél-németországi, gei enklösterlei barlangban. A 18, 7 centiméter hosszú, háromlyukú furulyát mamutagyarból faragták. A furulyát 31 darabból rekonstruálták.
Egy évtizeddel ezelőtt ugyanezen a helyen német régészek két, hattyúból készült furulyára is rábukkantak E három furulya jelenleg a világ legrégebbi hangszere.
A felfedezésről Nicholas Conrad, a Tübingen Egyetem régésze és munkatársai az Archäologisches Korrespondenzblatt szaklap legfrissebb számában számoltak be. A szakemberek a három hangszer korát 30-37 ezer évesre datálják.
Minőségi hangszer
A mammutagyarból készült furulya bonyolultságában messze felülmúlja a hattyúcsontból készülteket. Nicholas Conrad hasonlatával élve: „Olyan ez, mintha Rolls Royce-t hasonlítanánk Hyundai-hoz.” A mammutagyar az akkori idők legjobb minőségű anyaga volt.
A mammutfurulya megmunkálása is sokkal nagyobb ügyességet követelt, mint az eleve üreges hattyúcsontból készülteké. A tömör agyart először ketté kellett vágni, majd mindkét oldalt kivájni, végül légmentesen összeragasztani.
A furulyák készítői az utolsó jégkorszak idején, a felső–paleolitikumban éltek. Európában ebben az időben a neandervölgyi ember mellett már az első modern ember is megjelent.
A mai Dél-Németország területén élők jeleskedtek a kézművességben, ugyanis a régészek mammutagyarból faragott apró tárgyakra is bukkantak a környéken több helyen.
A kőkorszaki furulya néhány darabkája sajnos hiányzik. De hogy a kutatók hallhassák, milyen zenére is volt képes a kis hangszer, idős fából elkészítették másolatát. Az első kísérletek szerint relatíve bonyolult, harmonikus dallamokra képes a háromlyukú furulya.
Középkori kincset találtak Lengyelországban
A szakértők ritka, sziléziai lemezpénzekre bukkantak egy textilzsákban.
Elveszett kolostorra bukkantak Skóciában
A deeri apátság kulcsfontosságú volt a skót írásosság történetében.
Ősi lelet írja át a társadalmi szerepekről kialakított képet
Úgy tűnik, a bronz- és vaskor fordulóján a nemi szerepek sokkal képlékenyebbek voltak, mint gondolnánk.
Érmékkel teli edényt találtak Mohendzsodárónál
Az ősi lelőhely, Mohendzsodáro az Indus-völgyi civilizáció egyik legfontosabb városa volt.
Több ezer éves fegyverek árulkodnak az ősi háborúkról
Úgy tűnik, a mai Izrael területén már 7200 éve is tömegesen gyártották a fegyvereket.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
