Óriási környezetszennyezés egy indonéziai aranybányában

A The New York Times a cég egy 2001-es belső jelentésére hivatkozva azt írta, hogy a Celebesz (Sulawesi) szigeten lévő Buyat Bay aranybányából 33 tonna mérgező higany került a szabadba. A cég szóvivője, Doug Hock elismerte, hogy öt év alatt 17 tonna higany került a levegőbe és 16 tonna higany a vízbe. E nehézfém nagyobb mennyiségben az emberi szervezetbe kerülve súlyosan károsíthatja az idegrendszert, főleg gyermekek és nők esetében.

A tekintélyes amerikai lap szerint a Newmont nem tartja be indonéziai bányáiban az amerikai környezetvédelmi előírásokat. Szerdai közleményében a Newmont azt állítja, hogy minden “méltányos szabványt” figyelembe vesz indonéziai aranybányáiban, és az ellenőrző vizsgálatok soha nem mutattak ki egészségkárosodást az alkalmazottaknál vagy a lakosságnál.

Indonéziában per indult a bányaigazgatók ellen

Az indonéz hatóságok is azzal vádolják az amerikai bányatársaságot, hogy az aranybánya közelében lévő Buyat-öblöt megmérgezte nehézfémekkel, és felelős a környékbeli lakosok bőr- és daganatos megbetegedéseiért. A helyi rendőrség a múlt hónapban vádat emelt a Newmont öt igazgatója ellen a környezetszennyezéssel összefüggésben, és akár 15 év börtönre is ítélhetik őket, ha bebizonyosodik hanyagságban való bűnösségük. Az igazgatókat – egy amerikai, egy kanadai és három indonéz állampolgárt – a jövő hónapban állítják bíróság elé és addig is megtiltották nekik, hogy elhagyják Celebesz szigetét.

A környékbeli falusiak már összesen 543 millió dollár kártérítésre perlik az amerikai aranybányát, de a környezetvédők további perekkel fenyegetőznek.

A cég azzal védekezik, hogy a bányái körül nyüzsgő illegális aranyásók ezrei okozzák a környezetszennyezés nagy részét. (Buyat-öbölben a Newmont két éve abbahagyta a bányászatot, miután kinyert annyi aranyat, amennyit csak tudott, az ércfeldolgozás azonban folytatódott ez év augusztusáig, amikor is végleg bezárták a telepet.)

A Buyat-öböl vizében végzett tömérdek teszt ellentmondó eredményeket hozott. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a jakartai környezetvédelmi minisztérium első vizsgálata tisztának találta az öböl vizét, egy későbbi kormánytanulmány azonban 100-szoros arzénszennyezettséget mutatott ki az öböl hulladék-lerakóhelyként használt részének fenekén, a tengerfenéken élő lények, például férgek testében pedig 10-szer magasabb higanyszintet találtak.

Hasonló problémák a világ más aranybányáiban is

A világ öt kontinensén bányászatot folytató konszernnek hasonló problémákkal kell megküzdenie másutt is. Peruban beperelték, mert a yanacochai bányájából kiszivárgott higany állítólag 1100 embert betegített meg. Heves tiltakozások nyomán a cég november felhagyott egy gazdag aranylelőhely feltárására vonatkozó tervével Észak-Peruban.

Törökországban kénytelen volt bezárni ovaciki aranybányáját az érckinyerésre használt cianid egészségi ártalmaival kapcsolatos aggodalmak miatt. A Newmont a környezetvédők heves ellenállásába ütközik Nevadában is, mivel a zöldek attól tartanak, hogy az aranybányászat miatt elszennyeződik a talajvíz.

A Newmont a verespataki tervben is érdekelt

Szeptember elején a Ziarul Financiar című román lap azt közölte, hogy a Newmont Mining Ltd. közvetetten beszáll az erdélyi Érchegységben fekvő Verespatakon ciántechnológiás aranykitermelésre készülő Rosia Monatana Gold Corporation (RMGC) környezetvédők által hevesen ellenzett vállalkozásába.

A legtekintélyesebb román pénzügyi-gazdasági napilap azt írta, hogy az amerikai óriáscég egy 18, 8 millió dollár értékű ügylettel megvásárolta az RMGC nevű kanadai-román cég tulajdonának 80 százalékát birtokló Gabriel Resources részvénycsomagjának 19 százalékát.