Ezeréves védsáncot rongáltak meg Vas megyében

Az ezeréves 13 kilométer hosszúságú, a nemzeti kulturális örökség részét képező „gyepű védvonalon” hét méteres nyílást ütöttek a barbár tettesek. Az átvágás feltételezések szerint azt a célt szolgálta, hogy a traktorok és munkagépek rövidebb úton juthassanak el a környező termőföldekre.

„Az okozott kár felbecsülhetetlen, hiszen ez a védsánc ezer évig állt, amit az egykori barbároknak nem sikerült lerombolni, azt a maiak megtették” – hangsúlyozta Figler András.

Az államalapítás korából való, földből és fából készített védsánc egy darabját 2001-ben állították helyre régészek. A védsánc ott épült, ahol a rómaiak korában hadiútként számon tartott földút húzódott.

A római katonák hadi útja eredetileg Székesfehérvártól indult, Veszprémen, Hosszúperesztegen és Hegyhátszenpéteren át vezetett Vasvárig, majd érintette a mai Szlovénia területét és Ausztrián át vezetett tovább, egészen Rómába.

A vasvári védsánc rekonstrukciója 8 millió forintba került, amelyhez a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 4, 7 millió forintos támogatást nyújtott. Az eredeti tervek szerint a védsánc körül parkerdőt, erdei pihenőhelyet alakítanak ki.

A Hegyhátszentpéter és Győrvár közötti szakaszon ütött nyiladék valószínűleg a közeli termőföldek jobb megközelíthetőségét szolgálja. A helyreállítás költségeit elő lehet teremteni, de az eszmei kár jóvátehetetlen.

„Nem tartom valószínűnek, hogy a rongálás hátterében tudatlanság állna, hiszen a helybéliek pontosan ismerik a sáncot és azt is, hogy az építmény védelem alatt áll” – mondta az Örökségvédelmi Hivatal soproni vezetője.

A vasvári városi rendőrkapitányság régészeti lelőhely és kulturális javak megrongálása bűntett elkövetésének alapos gyanúja miatt indított nyomozást ügyben.