Az év tíz legrejtélyesebb régészeti és történelmi elmélete
Az elmúlt évben számos új teória látott napvilágot a letűnt népek kultúráival kapcsolatban. A leggyakrabban az inkák és az egyiptomiak titkait próbálják kifürkészni a kutatók. Szerkesztőségünk és olvasóink visszajelzése alapján az alábbi tíz volt 2004 legizgalmasabb elmélete.
1. Megfejtették a Szent Grál titkát?
Elképzelhető, hogy egy 250 éves emlékművön található titkos jelzés elvezet a szent kehely mostani lelőhelyéhez.
Legalábbis ezt állítja egy idős brit házaspár, akik egész életüket a kódfejtésnek szentelték. Folytatás >>
2. Az arabok fejtették meg az egyiptomi hieroglifákat?
Elképzelhető, hogy az egyiptomi hieroglifákat nem az európaiak fejtették meg először, hanem az arabok. Ráadásul legalább 800 évvel korábban jöttek rá a titok nyitjára, mint a rosette-i kő Napóleon-korabeli kutatói. Jean-François Champollion és Thomas Young neve mellett ideje megtanulnunk a 10. századi arab polihisztor, Abu Bakr Ibn Wahsijah nevét is. Folytatás >>
3. Az inka kipuk titka – a rejtélyes csomóírás jelentése
Az inkák eltűnésével elveszett az általuk használt rejtélyes csomóírás jelentése is. Egy amerikai tudós most azt állítja, hogy az eddig csupán különleges nyilvántartási és kronológiai rendszernek hitt kipu érzelmek kifejezésére is alkalmas volt.
Vagyis a színes és csomózott zsinórokkal nemcsak számokat és bizonyos javakat, értékeket vagy éppen uralkodók egymásutániságát lehet nyilvántartani, időrendi sorrendbe állítani, hanem akár költői, irodalmi alkotások is fennmaradhattak ilyen kódrendszer segítségével. Folytatás >>
4. Megfejtették az inkák számrendszerét?
Az inkák egy, a Fibonacci-számokon alapuló számolási rendszert fejlesztettek ki, amellyel a legkisebb hiba nélkül lehet rendkívül bonyolult kalkulációkat végezni – állítja egy olasz mérnök. Folytatás >>
5. Emberáldozat az ókori Egyiptomban?
Abydos – egyiptológusok számára minden valamire való enciklopédia első szócikkelye, a turisták viszont messze elkerülik, mert távol esik Kairótól, Thébától és Luxortól is. Abydos, az egyiptomi halálkultusz központja pedig mindig tartogat meglepetéseket. Folytatás >>
6. Új elmélet a piramisok keletkezéséről
Egyiptom ősi piramisai valószínűleg annak köszönhetően jöhettek létre, hogy a királysírok köré falakat akartak felhúzni a Nílus mentén lakók.
Az új elmélettel egy német kutató, a fáraók temetkezésének nemzetközileg is elismert szaktekintélye állt elő. Folytatás >>
7. Megfejtették a menorcai kultikus kövek titkát
A Menorca szigetén látható, Stonehenge-re emlékeztető, T-alakban egymásra rakott kultikus kövek, a taulák egy brit tudós szerint kultikus helyet alkottak, méghozzá a gyógyulni vágyók számára. Olyan félig emberi, félig lóhoz hasonlító istent tiszteltek itt, mint a görögök által „feltalált” kentaurok. A kentaurral való kapcsolatot azonban nem néhány szobor vagy pata bizonyítja a Menorcán, hanem maguknak a tauláknak az elhelyezkedése.Ezek a T-alakú furcsa építmények ugyanis egy kivételével mindannyian dél felé néznek, nagyjából a Kentaur csillagkép irányába. Folytatás >>
8. Megfejtették a római kori nők szépségének titkát
Brit vegyészek felfedték egy, a rómaiak által több mint 1800 évvel ezelőtt készített kozmetikum összetételét. A krémben talált ónkő arra utal, hogy a római nők a fehér arcszínt tartották divatosnak. Folytatás >>
9. Miért van női koponya Petrarca sírjában?
Női koponyát talált egy olasz kutató a reneszánsz költőóriás, Petrarca sírjában.
Az igazi koponya eltüntetésével egy, a XIX. században Padovában oktató egyetemi tanárt „gyanúsítanak” kései utódai… Folytatás >>
10. Ausztráliából érkezett az első amerikai
A legújabb feltételezések szerint az első amerikaiak mégsem a mai indiánok ősei voltak, hanem Ausztráliából 25-30 ezer évvel ezelőtt települtek át. Nem Szibériából a Bering-szoroson át érkeztek a kontinensre, hanem Ausztráliából hajóztak át. Folytatás >>