A II. világháborúban zsákmányolt magyar műkincseket állítanak ki Oroszországban

A magyar gyűjteménybe 151 műkincs (festmény, grafika és szobor) tartozik, köztük El Greco, Tintoretto, az ifjabb Pieter Bruegel, Goya, Monet és Degas művei, amelyeket 60 éven át titkos jelzés alatt őriztek – magyarázta Valentyina Krivova, a múzeum igazgatója a Kommerszantnak.

A gyűjtemény darabjait a Gorkijban (a mai Nyizsnyij Novgorodban) telepített 49. szovjet hadsereg katonái zsákmányolták a második világháború végén, de nem világos, hogy közvetlenül Magyarországról, vagy pedig Németországon át kerültek-e a Szovjetunióba – jegyezte meg a moszkvai lap.

A Gorkijban őrzött kollekciót 1957-ben egy moszkvai restaurálóközpontba vitték, és Leonyid Brezsnyev szovjet vezető tizenöt, majd Borisz Jelcin orosz elnök két képet visszaadott belőle Budapestnek diplomáciai gesztusként – idézte fel a Kommerszant.

A gyűjtemény harminchét darabja 1996-ban visszakerült Nyizsnyij Novgorodba, s abban az évben tizennégyet ki is állítottak (először és eddig utoljára). Krivova azt várja, hogy a jövő őszi kiállításra a múzeum negyven, sőt talán ötven műkincset visszakaphat – jelentette a Kommerszant, jelezve, hogy a kiállítás összetételét egyelőre titok övezi.

A Nyizsnyij Novgorod-i muzeológusok a maguk kollekcióját a gestapós Adolf Eichmann gyűjteményének tartják, de ez csak a csúcsa a magyar jéghegynek, amelynek minden egyes felmerülése keresetekre és diplomáciai jegyzékekre ad okot – írta a liberális orosz lap, hozzátéve, hogy a kiállítás egyelőre csak “szép ígéret”.

Az orosz restitúciós törvény tiltja a hadizsákmányként a Szovjetunióba került műkincsek visszaadását, de kivételt tesz például az egyházi javakkal. Magyarország tárgyalásokat folytat a sárospataki református kollégium Nyizsnyij Novgorodba került könyveinek visszaadásáról.