A független Írország alkotmányt kap
Könnyen meglehet a 20. század végi embernek az az érzése támad, hogy az ír sziget valójában mindig is megosztott volt. Az igazság azonban az, hogy Észak-Írország és Írország mint két különálló ország csak az 1920-as angol-ír megállapodás óta létezik, Íroszágnak önálló alkotmánya pedig csak 1937. december 29-e óta van.
A század utolsó harmadában feléledő észak-ír konfliktus miatt könnyen hajlik arra a megállapításra az ember, hogy ez a küzdelem már évszázadok, ha nem éppen évezredek óta tart, ami részben igaz, részbe nem. Az ír-angol ellentét kezdetei valóban a 12. századra vezethetők vissza, amikor is a brit szigettől különálló sziget lakóinak kétszáz éven belül már a második hódító hullámmal kellett megbírkózniuk.
A rómaiak uralmát és a 9-10. századi viking betöréseket is átvészelő kelta őslakosságnak azonban most komoly ellenfele akadt: az angolok ugyanis egészen a 20. század közepéig fenntartották uralmukat, bár kétségkívül igaz, hogy integrálni és az angol kultúrába beolvasztani sohasem sikerült a nagy ellenállóképességéről híres ír népet.
Az ír függetlenség 1171-ben több mint hét évszázadra elveszett, amikor II. Henrik angol király megszállta a szomszédos szigetet. A valódi ellentétek azonban nem is a hódítás után közvetlenül alalkultak ki hódítók és meghódítottak között, hanem csak a 16. század elején, amikor VIII. Henrik – szakítva a pápával – létrehozta a Rómától független anglikán egyházat. Innentől kezdve 400 éven át komoly ellentét jellemezte az angol-ír kapcsolatokat, mivel az őslakos írek, akik a Római Birodalom bukása után a barbár Európában szinte egyedüliként védték a germán népek benymulásakor is a kereszténységet, megmaradtak katolikus hitüknél. A politikai konfliktust így innentől fogva a vallási konfliktusok nem egyszerűen felerősítették, hanem egyben az angol-ír viszály egyik legmeghatározóbb elemévé váltak.
Az angol kormány a sziget észak-keleti részébe ráadásul protestáns angol telepeseket telepített, ami azt jelentette, hogy a 19. század elejére a későbbi Észak-Írország jelentős része tejesen protestenssá vált. Bár bizonyos fokú autonómiát élvezett mindig is az 1801-ben Angliával hivatalosan is unióra lépő Íroszág, az Egyesült Királyságban soha nem lelte meg helyét a különálló sziget.
Az ír függetlenségi mozgalmak a 19. században sorra elbuktak, amit még tetézett az a 19. századi hatalmas éhínség, mely során az 1841-ben még 8, 2 millió lakossal rendelkező országban 1921-ben már csak 4, 4 millióan éltek.
A szigetet végül egy 1921-ben megkötött szerződés alapján kettéosztották a javarészt protestánsok lakta, de katolikus ír kisebbséget is magába fogalaló Észak-Írországra és a szinte színtszta katolikus Írországra, ez utóbbi pedig 1937-ben kapott saját önálló alkotmányt.
Ősi kincseket adott vissza Svájc Egyiptomnak
A tárgyakat két büntetőügy keretében kobozták el.
Ötezer éves gátakat fedeztek fel
Új felfedezések árulkodnak a kínai civilizáció előfutáráról, a Liangcsu-kultúráról.
Ősi halotti maszkokat találtak Peruban
A szakértők több mint 70 bebugyolált holttestet fedeztek fel egy, a wari kultúrához köthető lelőhelyen.
Nakasendo – zarándokút Tokió és Kiotó közt
Japánba a legtöbb turista az épített örökség miatt látogat: végigjárják a nagyvárosok legszebb templomait és kertjeit, de egy túra ritkán fér bele az egy-kéthetes látogatásba. Pedig az ország számos gyönyörű zarándokutat kínál, mint például a Wakayama prefektúrában található Kumano Kodo vagy Nagano környékén a Nakasendo. Egy korábbi utamon az előzőbe kóstoltam bele, idén pedig az utóbbin túráztam pár napot.
Középkori magyar pénzeket találtak Németországban
Önkéntesek segítségével bukkantak értékes leletekre három Németországi helyszínen.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
