A Szovjetunió születetése
1922. december 30-án megalakult a Szovjetunió, mely Lenin elképzelése alapján “független” államok szövetségeként jött létre. A gyakorlatban azonban ez a függetlenség formálissá vált, hiszen a tagállamok semmilyen politikai önállósággal nem rendelkeztek.
1917-ben jelentős fordulatok mentek végbe Oroszországban. Ekkorra már egyértelművé vált, hogy a cári politika nem folytatható tovább. II. Miklós orosz cár családjával együtt a “rendszerváltás” áldozatává vált, mivel Leninék félve a cár esetleges visszatérésétől, 1918. nyarán Jekatyerinburgban kivégezték a Romanovokat. A bolsevik hatalomátvételt követően véres polgárháború bontakozott ki.
1920-ban végül Lenin irányításával bolsevik győzelemmel zárult a polgárháború. A gazdasági helyzet konszolidálása mellett fontos kérdésnek számított Szovjet-Oroszország és a környező államok kapcsolatának meghatározása.
Lenin azt javasolta, hogy független államok közösségeként alakuljon meg a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége. Formálisan ez így is történt: 1922. december 30-án létrejött a Szovjetunió.
Az 1924-es alkotmány biztosította az államok számára a szabad kiválás jogát, saját nyelvhasználatot. Természetesen a gyakorlatban ezekből semmi sem valósult meg.
Amikor például Grúziában felkelés tört ki a csatlakozás ellen, Sztálin kegyetlenül leverte azt. Már ez is előrevetítette a tagállamok önállóságának, szabad akaratának határait. 1922 után sorra a Szovjetunió részévé váltak az Orosz Szocialista Szövetségi Szovjetköztársaságon kívül többek között ukrán és belorusz területek, majd később Üzbegisztán, Türkmenisztán, Tadzsikisztán, a második világháború alatt pedig Lettország, Észtország és Litvánia.
A tagállamok azonban semmilyen politikai önállósággal nem rendelkeztek. Sztálin a soknyelvű és kultúrájú államok oroszosításába kezdett. A Szovjetunió képződményének felbomlására 1991-ig kellett várni.
A névtelen jegyző szobra
A kódexekben feljegyzett megnevezése szerint ő volt P. Mester, Bélának, Magyarország néhai királyának jegyzője.
Így győzték le az amerikai őslakosok a tűzvészeket
Az elmúlt időszakban a világ számos pontján okoztak komoly veszélyt a bozót- és erdőtüzek, úgy tűnik azonban, hogy a múltban bizonyos közösségek képesek voltak együtt élni a szezonálisan felélénkülő lángokkal.
Földfoglalók fenyegetik az amerikai kontinens legősibb városát
A perui Caral az amerikai kontinens legkorábbi ismert városa, az 5 ezer éves lelőhely az utóbbi időkben komoly fenyegetésnek van kitéve.
„A magyar és rác urak nyalka magyar viseletben ékeskedtek”
Élvezde, gyönyörde, üdvlelde, vigadó Arany János változatos magyar szófordulatai a bálteremre.
Így készítettek díszeket az ősi közösség lakói
8200 évvel ezelőtt férfiakat, nőket és gyermekeket temettek el az oroszországi a Karéliai Köztársaság területén fekvő Onyega-tó Juzsnij Olenij nevű szigetén.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
