Hat bennszülött törzset a kihalás szélére sodorhatott a szökőár
A kihalás veszélye fenyeget egyes őslakos törzseket az Indiához tartozó Andamán- és Nikobár-szigeteken, amelyeken hatalmas pusztítást végzett a vasárnapi földrengést követő szökőár - figyelmeztetnek szakértők.
A szigeteken őshonos hat törzs népei összesen harmincezer főt számlálnak a 350 ezer fős népességen belül. Ezek a törzsek azonban egy kivételével alig érik el a néhány száz főt, és jórészt ma is vadászó-gyűjtögető, félnomád életmódot folytatnak, egy részük az 1990-es évekig a külvilágtól elszigetelten létezett.
A legnépesebb, 28 ezer fős őslakos népcsoport kivételével a legkisebb veszteség is komolyan veszélyeztetheti e törzsek fennmaradását. A hatóságok becslése szerint a szigeteken hétezernél is több áldozatot követelt a cúnami. Szintén becslések szerint a Nikobár-szigetek lakosságának egyötöde tűnt el, sebesült meg vagy vesztette életét a katasztrófában.
A távolabb fekvő szigetekre a mentőalakulatok csak szerdán értek oda. Ezeken a külvilágtól elzárt szigeteken a túlélők három napig kókuszdión tengődtek. Menekülésüket nehezítette, hogy alig van olyan magaslat, ahol menedéket kereshettek volna az ár elől.
A két szigetcsoport együttesen több száz szigetből áll, a lakott szigetek száma azonban mindössze három tucat. A szigeteket a brit gyarmati korszakban fegyenctelepként használták. India függetlenné válása után, az 1950-as években nagyarányú bevándorlás indult meg az indiai szubkontinensről.
Európa 2023-as legveszélyeztetettebb örökségi helyszínei
A miskolci Herman Ottó Múzeum épülete és a budapesti Memento Park is felkerült Európa legveszélyeztetettebb örökségi helyszíneinek listájára, amelyről hét helyszín bekerülhet majd az Europa Nostra és az Európai Beruházási Bank Intézet veszélyeztetett európai örökségek megmentését segítő programjába.
Régészeti feltárások tanúskodnak Kecskemét ezer évvel ezelőtti lakosairól
Írásos emlékek a 14. század közepétől említik a mezőváros Kecskemétet, de a régészeti feltárások azt támasztják alá, hogy a terület már ezer éve is lakott hely volt, és szerepe már az Árpád-korban is jelentős lehetett - tudatták a Kecskeméti Katona József Múzeum régészei az MTI-vel.
Újabb leletekre bukkantak az elveszett görög városban
Teneát nagyon hosszú időn át csak mítoszokból és történeti forrásokból ismerték, míg az 1980-as években helyiek meg nem találták az elveszett várost.
Örökre elveszhet a Via Appia egy szakasza
A talajvíz ellehetetleníti, hogy megtalálják a világhírű ókori út 8 méter mélyen lévő bevezető szakaszát.
Megvizsgálták az aranyfiú múmiáját
Nem tudni, hogy ki lehetett a nagy pompában nyugalomra helyezett fiú, a sírmellékek alapján azonban egyértelmű, hogy magas társadalmi státuszú volt.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
