Páratlan kultúrkincsek is megrongálódtak a szökőárban
Az emberiség világörökségéhez sorolt, páratlan kultúrkincsek is megrongálódtak a pusztító erejű délkelet-ázsiai szökőárban - jelentette be csütörtökön Párizsban az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO).
Megsérült többek között Srí Lankán Galli óvárosa és erődítménye, Indiában a konaraki Naptemplom és Mahábalipuram emlékművei sínylették meg leginkább a természeti csapást.
Az óriáshullámok dühe a természetvédelmi területeket sem kímélte. Áldozatul estek egyebek mellett a szumátrai partvidék trópusi erdei és az Ujing Kulon nemzeti park Indonéziában.
Az UNESCO közleményében hangsúlyozta: „a jövőben elsőbbséget fog adni szökőár-, valamint földrengés-előrejelző és megfigyelő programjai kiterjesztésének az Indiai-óceán térségében és más sebezhető övezetekben, például a Karib-tenger körzetében, hasonlóképpen a lakosságot felvilágosító programjai kiterjesztésének is arról, hogyan készüljenek fel vagy birkózzanak meg egy ilyen típusú katasztrófával”. Az ENSZ-szervezet egyúttal felajánlotta segítségét az elemi csapástól sújtott országoknak.
Az UNESCO meg fogja vizsgálni, milyen hatást gyakorolt a katasztrófa a bioszférára és mennyiben erősítette fel az emberi beavatkozás, a természet rombolása a tarvágásokkal, a mangroveerdők és a korallzátonyok pusztításával a szökőár hatását.
A természeti katasztrófák csökkentésének lehetőségeiről világkonferenciát rendeznek január 18. és 22. között a japán Kobe városában, ahol 1995-ben egy Richter-skála szerinti 7, 2 nagyságú földrengésben 6430 ember vesztette életét.
50 ezer éves fegyverre bukkantak
A neandervölgyiekhez köthető lelet különlegessége, hogy állati csontból készült.
Több ezer éves kardot találtak Egyiptomban
A kutatók egy ókori, a tengeri népek elleni védelmet segítő erődöt tártak fel.
Visszakövetelik Nofertiti ikonikus mellszobrát
A műtárgyat bő száz éve hozták el Egyiptomból.
Kalózok elől rejthették el ezt a kincset
A római korból származó pénzek egy olyan területen kerültek elő, ahol gyakoriak voltak a portyázások.
Feltárás kezdődött a waterlooi csata helyszínén
A kutatók elsősorban arra kíváncsiak, hogy miként látták el a sebesülteket.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
