„Dubcek, Dubcek, Dubcek”
1968. január 5-én a Csehszlovák Kommunista Párt első titkárává választották a szlovák származású Alexander Dubceket. Ez az esemény változások reményét keltette az emberekben, és hitték, hogy ezzel elkezdődhet Csehszlovákia demokratizálódása.
A szlovákiai születésű Dubcek ifjúkorának egy részét a Szovjetunióban töltötte, ahol géplakatosként szakmát is szerzett. 1939-től azonban politikával kezdett foglalkozni és a szlovák kommunista pártba is belépett. Viszonylag rövid időn belül különböző politikai hivatalokat töltött be, pályájának csúcsát azonban a párttitkári pozíció jelentette.
1968. január 5-én a Csehszlovák Kommunista Párt első titkárává választották Antonin Novotny helyett. Első lépésként – többek között – megszüntette a cenzúrát, a régi vezetőket leváltotta és gazdasági reformokra készült. Dubcek reformkommunistaként Csehszlovákia demokratizálódását kívánta megkezdeni, úgy hogy a Szovjetunióval ne kelljen ténylegesen konfrontálódnia.
A Varsói Szerződés országai azonban nemtetszéssel és nyugtalansággal figyelték a Csehszlovákiában elinduló reformirányzatot képviselő politikát. A kelet-európai szocialista országok úgy érezték, hogy a demokrácia reményét keltő „prágai tavasz”-nak minél hamarább véget kell vetni.
Ennek következtében 1968. augusztus 21-én a Varsói Szerződés országainak csapatai bevonultak Csehszlovákiába és a stratégiailag kulcsfontosságú pozíciókat néhány órán belül elfoglalták. Ezzel véget ért a Dubcek-féle változások kora. Dubceket 1969 tavaszán le is váltották, egy évvel később pedig a kommunista pártból is kizárták.
Alexander Dubcek politikai rehabilitációjára 1989-ben került sor, amikor megválasztották a csehszlovák parlament elnökévé. Az újból aktív politikai pályáját 1992-es autóbalesetben bekövetkezett halála zárta le.
Szintén január ötödikén történt:
Gyönyörű műalkotásokra bukkantak egy egyiptomi templomban
Újabb izgalmas felfedezések születtek az esznai templomban zajló munkálatok során.
Ősi ábrákra bukkantak egy spanyolországi barlangban
A nagy gonddal elkészített vésetek a kőrézkor és a bronzkor fordulójáról származnak.
60 ezer évnyi történelem tárul fel a sivatagban
Mai őslakosok bevonásával próbálják megismerni Ausztrália ősi kultúráit.
Titokzatos, ősi struktúrát vizsgáltak a sivatagban
A musztatilokról nagyon keveset tudni, a rejtélyes, több ezer éves struktúrák Szaúd-Arábiában találhatóak.
Ősi kardokat találtak egy görögországi sírban
A bronzból készült fegyverek a mükénéi civilizációhoz köthetőek.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
