A kanári-szigeteki ‘füttyös nyelv’ rejtélye

Az emberi nyelvhasználat, a beszéd közbeni agyműködés elemzésére nyújt kiváló alkalmat azoknak a hegyi pásztoroknak a vizsgálata, akik füttyjelekkel kommunikálnak egymással a Kanári-szigetek sziklás vidékein.
A füttyjelek, illetve az e jeleket alkalmazó emberek vizsgálata fényt deríthet az emberi nyelvhez szükséges agyi folyamatokra – vélekednek egyes tudósok. A kutatók szerint a kihaláshoz közeli állapotban lévő „füttynyelv”, amelyet a Kanári-szigetekhez tartozó Gomera lakói alkalmaznak, ugyanazokat az agyi területeket aktivizálja, mint a beszélt „normál” nyelv.
Sokféle jelet tudunk „nyelvként” értelmezni
Mindez azt bizonyítja, hogy az emberi agynak azon területei, amelyek a hangok beszédként való felfogásában, értelmezésében segédkeznek, igen rugalmasak, más jelek interpretálására is képesek. Egy Gomera szigeti „Silbador” („füttyös ember”) az úgynevezett füttynyelvet (Silbo) a távolsági kommunikációra használja. Ez a sajátos nyelv a spanyol magán- és mássalhangzóit füttyjelekké alakítva, dekódolva képes a „távbeszélgetések” lebonyolítására – mobiltelefon nélkül is.
Az erről szóló kutatásokat a tekintélyes tudományos lap, a Nature hasábjain publikálták szaktudósok. A tanulmány társszerzője, David Corina, a seattle-i Washington Egyetem pszichológia tanára szerint kezdik megérteni azoknak a jeleknek a széles körét, amelyeket az emberi agy nyelvként tud értelmezni.
Helyettesíti a spanyolt
A Silbo Gomero („gomerói fütty”) a spanyol helyettesítője, minthogy az egyes szavakat füttyjelek pótolják. A magán- és mássalhangzókat különböző magasságú, frekvenciájú füttyök váltják ki. A Silbo elnevezés egyébként a spanyol silbar (fütyülni) igéből származik.
A „füttyösök”, a „silbador”-ok általában a pásztorok és más hegyi népek közül kerülnek ki. Jelzéseik akár tíz kilométerre is elhallatszanak. A Silbo úgy alakul ki, hogy a spanyol mássalhangzókat (ezekből igen sokféle van) négyféle füttyel sifrírozzák, míg az öt magánhangzónak (a, o, u, i, e) kétféle füttyből kell kialakulnia. Éppen ezért igen sok a lehetőség a félreértésre, sokkal több, mint a beszélt nyelvben.
Minthogy a fütyült szavakat igen nehéz megkülönböztetni egymástól, a silbadorok sokszor ismétlik a jeleket, illetve igyekeznek a kontextusra, az összefüggésekre hagyatkozni.
A mostani kutatás során a tudósok az idegműködést leképező berendezésekkel (Neuroimaging equipment) próbálták kimutatni, hogy az agy mely területei aktívak a silbadoroknál. Megfigyeléseiket a Silbo Gomeróra és a beszélt spanyol nyelvre való koncentráláskor is elvégezték. Az eredmények azt mutatták, hogy az agy baloldali halántéklebenye volt aktív a Silbo Gomero képzésekor, illetve az erre a nyelvre való figyeléskor is. Ez pedig azt jelenti, hogy az agynak ugyanaz a területe aktívizálódott, mint általában a normál beszédnél.
A tudósok megfigyelték azt is, hogy a Silbo Gomero esetében az agy más területei is aktivizálódtak: így például a frontális lebeny, amely egyébként a süketek jelbeszédének használatakor lép működésbe.
A relativitás elméletről fütyült nyelven
A gyakorlatban is sokat „füttyögő” silbadorok agyműködése eltért azoknak az embereknek a jellemzőitől, akik megpróbáltak figyelni a Silbo Gomeróra, de nem (vagy nem igazán) értették azt.
A kutatók szerint mindez azt mutatja, hogy az emberi agy képes rugalmasan alkalmazkodni a jelekhez, a jelek felfogásához. A kutatások szerint az agy bal féltekéjének régiói egyedülállóan alkalmazkodnak a kommunikációs célokhoz, függetlenül a jel modalitásától, fajtájától. Akik nem ismerik a Silbót, azok nem is észlelik, hogy a Silbo egy nyelv. Ők nem tudják, hogy mi ez, nem tudják mire figyeljenek, ezért agyuknak több területe is aktivizálódik.
A silbadorok meglepő mennyiségű információt képesek továbbítani füttyjeleikkel. Ha akarnák, akkor még a relativitáselméletről is „cseveghetnének” így, de többnyire azért másról beszélgetnek. A mindennapi életben inkább rövid parancsokat, felszólításokat továbbítanak egymáshoz, de egyébként bármilyen spanyol szót képesek elfütyülni.
70 füttynyelvet használnak világszerte
A Silbo Gomero eredete a homályba vész, de az észak-afrikai származású őslakosok, akik a spanyol hódítás előtt már itt éltek, valamilyen füttynyelvet már maguk is használtak. A spanyolok a 15. században érkeztek a Kanári-szigetekre, s nyilvánvaló, hogy azóta fejlődött ki a füttyögés „spanyol változata”.
Füttynyelvek ma is élnek többek között Pápua Új-Guineán, Mexikóban, Vietnamban, Guyanában, Kínában, Nepálban és Szenegálban. De még néhány hegyvidéki területen Dél-Európában is előfordulnak. Jelenleg még mintegy 70 fütyült nyelv van használatban világszerte, de ezek közül csak tizenkettőt írtak le, illetve tanulmányoztak tudományosan.
Kihalás fenyegeti a Silbót
E nyelvek többsége ott alakult ki, ahol az emberek egymástól elszigetelten éltek, vagyis hegyvidékeken vagy sűrű erdőségekben. A modern kommunikációs eszközök elterjedése miatt azonban kihalás fenyegeti a füttynyelveket is, minthogy mobiltelefonnal mégiscsak könnyebb a távolsági beszélgetés…
Mivel a Silbo Gomerót egyre kevesebben ismerik a szigeten, a gomerai hatóságok igyekeznek mindent megtenni a „nyelv” fennmaradása érdekében. 1999 óta a Silbo Gomerót minden gomerai általános iskolában tanítják. A helyiek mindemellett az UNESCO, az ENSZ kulturális ügyekre szakosított szervezetének segítségére is számítanak. A gomerai hatóságok azt szeretnék, ha támogatást kapnának az UNESCO-tól a Silbo Gomero megőrzésére, minthogy szerintük olyan értékről van szó, amely az egész emberiség számára fontos kincset jelent.