Magyarok is belépnek a Wittgenstein-projektbe
Klímaváltozás okozta-e a Római Birodalom bukását vagy gazdasági válság? Ehhez hasonló kérdéseket, illetve a mai európai államok kialakulását vizsgálja egy nemzetközi szerveződés, amely újévkor indult, s amelynek hamarosan magyar résztvevői is lehetnek - minderről a Wittgenstein-projekt vezetője nyilatkozott lapunknak.
Wittgenstein-projekt néven nemzetközi együttműködés jött létre két kontinens négy egyeteme között a korai középkor kutatására. Az együttműködésbe magyarok is bekapcsolódhatnak – nyilatkozta lapunknak a „transzkontinentális” projekt osztrák vezetője.
Bécs, Ausztria fővárosa lesz a központja annak a nemzetközi hálózatnak, amely a korai középkor (Kr. u. 400-1000 közötti időszak) kutatására jött létre. Az újévkor indult és 2009-ben kifutó program koordinálását, pontosabban a Wittgenstein-projekt irányítását az Osztrák Tudományos Akadémia Középkor-kutatási Intézete (OEAW) végzi majd.
Kora középkori államalapítások és a népvándorlás
Európa mai államainak jelentős része a korai középkorban jött létre. A római birodalom széthullása után nyugaton a frankok vették át az uralmat a legtöbb térségben, majd nyomukban két meghatározó állam, Franciaország és Németország megalakulása döntően befolyásolta kontinensünk életét.
Mindeközben a népvándorlás hullámai alakították át időről időre a térség arculatát. A Kr. u. 400 és 1000 közötti korszak, vagyis a korai középkor éppen ezért kontinensünk szempontjából a legizgalmasabb időszak – vélekedik az új nemzetközi történész-hálózat koordinálója, vezetője, Walter Pohl, aki 2004-ben megkapta a legmagasabb osztrák tudományos kitüntetést, a Wittgenstein-díjat.
Mindehhez hozzátehetjük: a korai középkor utolsó bő száz éve a magyarok számára is meghatározó: ebben az időszakban érkeztek a Kárpát-medencébe őseink, s az 1000. esztendőben államalapításunk is megtörtént.
Magyarok számára is nagyon fontos a korszak
Éppen ezért lehet érdekes magyar szempontból a mostani nemzetközi kutatás. Eredetileg a hálózat négy intézmény, három európai és egy amerikai szervezet együttműködésével alakult. Összesen harminc kutató vesz részt szorosabban a kooperációban. Az alapítók közé tartozik a hollandiai Utrecht, a brit Cambridge és Leeds Egyetemek, továbbá a párizsi Sorbonne. Az USA-t a UCLA képviseli, vagyis a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i részlege.
A kutatás koordinálását végző Walter Pohl, a bécsi egyetem professzora, az OEAW igazgatója a National Geographic Online-nak ugyanakkor elmondta, hogy igen jó kapcsolatokat ápolnak a magyar szakértőkkel is, így a Magyar Tudományos Akadémia régészeti intézetével és a Magyar Nemzeti Múzeummal is. A CEU-val, vagyis a Közép-Európai Egyetemmel szintén kooperáltak már eddig is a bécsi kutatók. Vagyis magyar kutatók is bekapcsolódhatnak a nemzetközi együttműködésbe.
Meghaladni a szűk nemzeti szempontokat
Csak Bécsbe várhatóan tucatnyi specialista érkezik a közeljövőben, ahol 2009-ig bezárólag tanulmányozhatják a korai középkor dokumentumait, azokat az okleveleket, törvényeket, és egyéb írásos emlékeket (többek között a szentek legendáit, életrajzait), amelyek az eddig kevésbé kutatott tudományterülethez tartoznak.
Walter Pohl a nemzetközi kutatás potenciális eredményeiről, lehetséges kimeneteléről hangsúlyozta, hogy a közös munka nyomán szeretnének többet megtudni a különböző népek szerepéről az európai és a középkori történelemben.
Szeretnék túlhaladni az eddigi kutatások sokszor beszűkült szemléletét, amelyek gyakran inkább csak nemzeti szempontokat vettek figyelembe.
Kitalált középkor – egy zavarodott kívülálló esztelenségei
A Kr. u. 400-1000 közötti időszak Magyarországon is nagy érdeklődést váltott ki az utóbbi években: nálunk is megjelent például Herbert Illig Kitalált középkor című kötete, amely szerint az európai krónikákban említett háromszáz év meg sem történt, vagyis éppen a korai középkorban találtak ki három évszázadot a história művelői.
Magyarországon a szaktudósok egyöntetűen elítélték és cáfolták Illig – aki egyébként matematikus, nem pedig történész – nézeteit, s most Walter Pohl is megjegyezte a National geographic Online-nak: Illig egy „zavarodott kívülálló”, akinek tézisei „komplett esztelenségnek” minősíthetők. Pohl hozzátette: ha tényleg kitaláltak volna három évszázadot az európai krónikások, akkor hogyan került Magyarországra (és a szomszédos mai államokba) körülbelül 60 ezer avar sír, illetve azokban bizánci császárok érméi – pedig e császároknak Illig szerint nem is szabadott volna létezniük…
Klímaváltozás okozta a Római Birodalom bukását?
A szaktudósokat sokkal inkább foglalkoztatják azok a problémák, amelyek a Római Birodalom széthullásával, valamint a germánok, a sztyeppei népek és az arabok térhódításával függenek össze.
Ez utóbbi népek megjelenése, illetve Róma gyengülése végeredményben átalakította a korabeli Európa arculatát. Sokak szerint a korszak vizsgálatakor felmerülhetnek olyan, korábban elhanyagoltnak tűnő szempontok is, mint például a korai középkorban lejátszódó klímaváltozás, amely az egységes római birodalmat meggyengítette.
Más feltételezések szerint a gazdasági válság vezetett az összeomláshoz, megint mások pedig úgy vélik: a vallás, a kereszténység és az iszlám megjelenése változtatta meg az emberek mentalitását.