Ókeresztény kápolnát adtak át Pécsett

A pécsi kora keresztény műemlékegyütteshez tartozó nyolcszögletű, festetlen, mégis elegáns keresztelőkápolna 1913-ban került elő. Teljes feltárása és restaurálása speciális eszközök, módszerek, valamint pénz hiányában csak 1999-ben kezdődhetett meg Bachman Zoltán és Bachman Gábor építészek tervei szerint, Gábor Olivér és Kárpáti Gábor régész irányításával.

A mintegy 25 millió forintból helyreállított kápolna különlegessége, hogy falai a világ hasonló korú és funkciójú épületeihez képest magasabbak, valamint az egyiken ablak is található, amelyet a régészek eddig egyedül itáliai keresztelőkápolnákon találtak. Mivel az épület a pécsi dóm délkeleti tornya mellett helyezkedik el, a régészek sejteni vélik, hogy a jelenlegi székesegyház helyén egykor ókeresztény templom állt.

A IV. századi pécsi temetkezési helyekből jelenleg a mauzóleum, a Péter-Pál, a Korsós, a 3. és a 4. számú sírkamra, továbbá az Apáca utcai késő római sírépítmények és szombattól a keresztelőkápolna látogatható. A cella septichora, valamint a 2003-ban és 2004-ben talált két új sírkamra egyelőre csak a szakemberek előtt nyitott.

A világörökség védelmét, menedzselését végző Örökség Ház vezetője, Újvári Jenő elmondta: a pécsi önkormányzat nagyszabású fejlesztésekbe kezdett a műemlékegyüttes turisztikai vonzerejének növelésére. A Miniszterelnöki Hivatal által uniós forrásból támogatott beruházás mintegy 1, 5 milliárd forintból, 2006 végéig valósul meg.

A könnyebb bemutathatóság és a látvány fokozása érdekében üvegmennyezettel borítják a hétszög alaprajzú cella septichorát, ami mellett felszín alatti, fűszernövényekkel beültetett római kertet alakítanak ki. Az elképzelések között szerepel a helyszínek közötti átjárhatóságot biztosító alagutak építése, a várfal és a várfalsétány rekonstrukciója, egy szabadtéri színpad létesítése, parkolók építése, továbbá a parkosítás is.

Pécs öt évvel ezelőtt, hatodik magyarországi helyszínként került fel a világörökségek listájára. Korábban Pannonhalma, a Hortobágy, Hollókő, az aggteleki karszt, valamint a budai Vár és a Duna-part kapta meg a nemzetközi rangot, amely számottevően növelte e természeti, kulturális értékek idegenforgalmi vonzerejét.