Vilma, Ünige, Csaba2021. december 05., vasárnap
Kultúra

Hogyan élünk majd 2020-ban?

National Geographic Magyarország

Tizenöt év múlva vagy egy barátságos, környezettudatos, de bizonyos szempontból stagnáló civilizációban fogunk élni, vagy pedig egy technikailag szuperfejlett, erkölcsileg viszont gátlástalan társadalom alakul ki – vélekedik egy nemrégiben elkészült jövőkutatási tanulmány.

A jövőkutatás régebben a sarlatánok, még régebben a sámánok, madárjósok (augurok) és más egyéb kultikus feladatokat ellátó személyek feladata volt. Manapság viszont komoly üzlet a futurológia: a világcégek például aligha fizettek volna a római auguroknak, viszont a modern kutatóintézetek munkáját gyakran finanszírozzák.

Vége az optimizmusnak

De térjünk rá a legújabb futurológiai tanulmányra: vége az optimista jóslatok korának – már a jövő sem a régi! Körülbelül így foglalhatjuk össze azt a 319 oldalas dokumentumot, amelyet a német Siemens cég megbízásából készített a TNS Infratest piackutató intézet. A tanulmányt részletesen ismertetni gyakorlatilag lehetetlen, viszont két alapvető szcenárió kibontakozik a TNS munkájából, amely azt próbálta előrejelezni: miként fogunk élni 2020-ban.

Közismert, hogy a jövőkutatók feladata igencsak nehéz. Például amikor London közlekedési problémáit próbálták a XIX. században előrejelezni, az egyik felvetés szerint megbénult volna a város, mert a forgalom növekedésével arányosan egyre több lócitrom borította volna el az utakat. Hát igen: a technikai ugrásokat nehéz belekalkulálni a számításokba, így aztán a benzin- és Diesel-motorok, illetve az elektromos áram nélküli előrejelzések igencsak borúlátóak voltak.

Tíz feltartóztathatatlan megatrend

Most a TNS Infratest borúlátó: mindkét általa felvázolt szcenárió szerint 2020-ra nehezedni fog az életünk. Persze más és más módon. Mindezt 116 szakértő megkérdezése után jelzi előre a kutatóintézet. Bár a tanulmányt ismertető Spiegel Online, illetve a Technology Review folyóiratok ezt nem említik, de a változatok elsősorban európaiaknak készültek, számukra lehet jelzésértékű számos következtetés.

Tíz feltartóztathatatlan „megatrend” – ezt a fogalmat még John Naisbitt vezette be a nyolcvanas években – mindkét szcenárióra igaz, vagyis például folytatódni fog a globalizáció, amely egyre nagyobb arányú lesz. Ugyancsak bizonyosra vehető a társadalom elöregedése és a kommunikációs médiák sűrűbb hálózatot fognak kiépíteni.

Ugyancsak nagyon valószínű – bár kevésbé, mint az előbb említett három folyamat –, hogy a technika fejlődésével párhuzamosan több számítógépes világhálózat, vagyis több World Wide Web alakulhat ki. Ez aztán megnehezíti a válogatást, és egyre inkább az ellenőrizhetetlen tartalmak irányába „fajulhat el”.

A barátságos verzió: állam bácsi segít

De nézzük most a jövőképek különbségeit: az első szcenárió valamivel barátságosabb, lássuk tehát előbb ezt! Eszerint ugyanis a lakosság nem a gazdasági dinamika iránt elkötelezett, és nem az innovációt keresi, hanem az állandóságot, a folytonosságot. (Tegyük ehhez hozzá: a lakosság nagyobbik része mindig is a biztonságra törekedett, de nem mindig ez a rész határozta meg a fejlődést. Például földrajzi felfedezőből alig akadt egy pár, mégis ők határozták meg a világképet az újkorban, nem a nyugalomra váró földművesek, jobbágyok, kézművesek milliói.)

De nézzük tovább az első szcenáriót: eszerint ugyanis a kényelmes polgárok egyre több szabadidőt, szabad teret nyernek a technicizált környezetükben, és ez elsősorban az európai gazdaság stagnálásának is köszönhető majd. Minthogy a lakosság nem sokat tesz, az államra maradnak a tennivalók. És ezt a szcenárió készítői is így gondolják!

Egy erősebb állam a „barátságos” verzió szerint képes lenne az oktatásban, az egészségügyben aktívabban fellépni, s természetesen a védelemről, biztonságról is a közszféra gondoskodna a társadalomban. Az első forgatókönyv szerint a két nem közötti különbségek tovább csökkennének: minden vezetési szinten azonos arányban képviseltetnék magukat a férfiak és a nők.

Vannak hátrányai az erős államnak

Ugyanakkor ennek a verziónak vannak hátrányai is: minthogy nem túlzottan gazdaságos, sokaknak két-három állást kellene vállalniuk (ez egyébként a nyolcvanas évek Magyarországára emlékeztet: a nem túl hatékony állam és a gmk-kban, pjt-kben, vgmk-kban túlórázó magyarok fokozatosan bontották le az államszocializmust – a Siemens valószínűleg nem ezt a szcenáriót fogja választani, ha rajta múlik). Az álláshalmozás természetesen a magas életszínvonal fenntartása végett következik majd be.

Ugyanakkor ez a társadalom, amelyet az erős állam, illetve a gyenge vállalkozások jellemeznek, egyáltalán nem fog bezárkózni. Az új technológiák iránt például kifejezetten nyitott lesz. A kvantumszámítógépek használata mindennapossá válik, merthogy ezt is állami támogatás segíti majd elő. Automatikus fordítási rendszerek fognak működni, így aztán az egzotikus regionális nyelvek is fennmaradhatnak.

Gondok az egészségügyben

Persze a technikai örömöknek határuk van: a privátszféra védelme egyre inkább háttérbe szorul, a „hálózatok” valóban „behálóznak” majd minket.

A növekvő átlagéletkor mindazonáltal egyre nagyobb szerepet juttat az egészségügynek 2020-ra: minthogy az első szcenárió szerint az emberek „barátságosak”, vagyis szolidárisak maradnak, tartják magukat az erkölcsi értékekhez, nem veszik igénybe a genetika legmodernebb vívmányait. A sejtsebészet legfrissebb eredményeiről tehát lemond ez a fajta társadalom, amely határt szab a modernizációnak.

Így a születés előtti orvosi diagnosztika sem fog elterjedni, és más hasonló dolgok sem hódítanak majd teret. Viszont azért, hogy a drága egészségügyi rendszert kissé olcsóbbá tegyék, az öngyógyítás kerül majd előtérbe: sokan maguknak mérik majd a vérnyomást, sőt a vérvétel és a vizeletelemzés is a „Csináld magad!” mozgalomra emlékeztetnek majd. (Mindez egyébként ma sem ritkaság: a cukorbetegek, vagy a magas vérnyomásban szenvedők maguk mérik a vércukorszintjüket, illetve a vérnyomásukat, ha tehetik. A jövőben viszont ez a módszer tényleg sokkal elterjedtebbé válhat.)

A kellemetlenebb forgatókönyv

A második forgatókönyv kissé elidegenedett társadalmat vázol elénk (bár már a mai is eléggé az, sokak szerint). Az állam ebben a hipermodern társadalomban magára hagyja az egyes embert, mindenki leginkább saját magára hagyatkozhat. Ezért ez a Spiegel szerint a „kellemetlenebb változat”. A régi erkölcsök lazulnak, az egyéni érdekérvényesítés kerül ebben a szisztémában előtérbe.

Az idő ebben a társadalomban luxuscikk lesz. Az emberi közösség két részre oszlik majd: az „időben szegény, pénzben gazdagokra” és az időmilliomos szegényekre. Jelentős tömegek képzettség hiánya és a növekvő követelmények miatt kiszorulnak a munkaerőpiacról, és legfeljebb a létminimumon tengethetik az életüket.

Aki viszont nem hull ki a rostán, az 2020-ban igencsak jól járhat: a specialisták, a szakértők, a különleges tudással rendelkezők jól fognak keresni, és magánéletüket csakúgy maguk formálhatják, akárcsak a karrierjüket a munkahelyükön. Erre szükségük is lesz, minthogy a nyugdíjkorhatár 70 évre nő majd, ezért alighanem többször is meg kell szakítaniuk a professzionális karrierjüket, hogy továbbképezhessék magukat, vagy egyszerűen csak pihenni tudjanak.

A kettes számú szcenárióra is igaz, ami az elsőre: vagyis ez a társadalom is nyitott lesz, elsősorban az új technológiákra. Sőt, még nyitottabb, mint az első verzió közösségei. Itt mindenféle új technológiát bevezetnek majd, bátrabban, mint az előzőekben említett társadalmi vízió esetén. Ebben a társadalomban már a születésre is hatni akarnak az emberek, az orvostudomány tehát komoly kihívások elé néz – nemcsak technikai, hanem etikai problémákat is le kell küzdenie.

Technológiamentes övezetek?

Az első pillantásra ez a második verzió sokkal barátiabban fogadja a technológiai újításokat. Az állam és a társadalom szabadjára engedi a mérnököket, s a piac nyomására tovább gyorsul az innováció. Az embereket egyre több autonóm rendszer veszi majd körül, miközben az 1-es számú verzió szerint „technológiamentes övezetek” is létrejöhetnének.

Az első szcenárióban is meglennének tehát a technikai újítások, ám azok elfogadottsága változó, nem olyan egyöntetű, mint a második verzió szerinti társadalomban. Az első forgatókönyv ennek megfelelően sokkal környezettudatosabb gondolkodást tesz lehetővé. Terjednek majd az üzemanyagcellák, amelyek kisebb szennyezést bocsátanak ki, és takarékosabbak az energiával is.

Végül a TNS-tanulmány kapcsán érdemes megjegyezni a Spiegel Online kommentárját: akármennyi futurológiai tanulmány születik is, egy dolgon egyik előrejelzés sem változtathat – azon, hogy a jövő bizonytalan. Amennyiben meg akarjuk ismerni, akkor a legjobb, amit tehetünk a német újság szerint: ha magunk próbáljuk formálni azt…

Hozzászólások

Kínai lelőhelyek árulkodnak a civilizáció hajnaláról

Kínai lelőhelyek árulkodnak a civilizáció hajnaláról

Az ázsiai ország idén ünnepli modern régészetének századik évfordulóját.

Értékes ókori szemétdombra bukkantak Egyiptomban

Értékes ókori szemétdombra bukkantak Egyiptomban

Az áldozatként bemutatott tárgyakat a templom papjai dobták ki.

Nyers hús betegíthette meg az idős neandervölgyit

Nyers hús betegíthette meg az idős neandervölgyit

La Chapelle-aux-Saints öreg férfiúja 50 ezer éve halt meg.

Kincsekkel teli ókori sírokat találtak Cipruson

Kincsekkel teli ókori sírokat találtak Cipruson

Úgy tűnik, a nyughelyekbe a bronzkori elit temetkezet.

Új Range Rover: A következő szint a luxusterepjárók világában (X)

Új Range Rover: A következő szint a luxusterepjárók világában (X)

Megérkezett a Range Rover ötödik generációja, amely több mint 50 évnyi innovációból építkezve páratlan kifinomultságával, utolérhetetlen menet- és terepképességeivel, valamint lélegzetelállítóan modern stílusával mutat példát versenytársainak.

National Geographic 2021. novemberi címlap

Előfizetés

A nyomtatott magazinra,
12 hónapra

9 995 Ft

Korábbi számok

National Geographic 2010. januári címlapNational Geographic 2010. februári címlapNational Geographic 2010. márciusi címlapNational Geographic 2010. áprilisi címlapNational Geographic 2010. májusi címlapNational Geographic 2010. júniusi címlapNational Geographic 2010. júliusi címlapNational Geographic 2010. augusztusi címlapNational Geographic 2010. szeptemberi címlapNational Geographic 2010. októberi címlapNational Geographic 2010. novemberi címlapNational Geographic 2010. decemberi címlapNational Geographic 2011. januári címlapNational Geographic 2011. februári címlapNational Geographic 2011. márciusi címlapNational Geographic 2011. áprilisi címlapNational Geographic 2011. májusi címlapNational Geographic 2011. júniusi címlapNational Geographic 2011. júliusi címlapNational Geographic 2011. augusztusi címlapNational Geographic 2011. szeptemberi címlapNational Geographic 2011. októberi címlapNational Geographic 2011. novemberi címlapNational Geographic 2011. decemberi címlapNational Geographic 2012. januári címlapNational Geographic 2012. februári címlapNational Geographic 2012. márciusi címlapNational Geographic 2012. áprilisi címlapNational Geographic 2012. májusi címlapNational Geographic 2012. júniusi címlapNational Geographic 2012. júliusi címlapNational Geographic 2012. augusztusi címlapNational Geographic 2012. szeptemberi címlapNational Geographic 2012. októberi címlapNational Geographic 2012. novemberi címlapNational Geographic 2012. decemberi címlapNational Geographic 2013. januári címlapNational Geographic 2013. februári címlapNational Geographic 2013. márciusi címlapNational Geographic 2013. áprilisi címlapNational Geographic 2013. májusi címlapNational Geographic 2013. júniusi címlapNational Geographic 2013. júliusi címlapNational Geographic 2013. augusztusi címlapNational Geographic 2013. szeptemberi címlapNational Geographic 2013. októberi címlapNational Geographic 2013. novemberi címlapNational Geographic 2013. decemberi címlapNational Geographic 2014. januári címlapNational Geographic 2014. februári címlapNational Geographic 2014. márciusi címlapNational Geographic 2014. áprilisi címlapNational Geographic 2014. májusi címlapNational Geographic 2014. júniusi címlapNational Geographic 2014. júliusi címlapNational Geographic 2014. augusztusi címlapNational Geographic 2014. szeptemberi címlapNational Geographic 2014. októberi címlapNational Geographic 2014. novemberi címlapNational Geographic 2014. decemberi címlapNational Geographic 2015. januári címlapNational Geographic 2015. februári címlapNational Geographic 2015. márciusi címlapNational Geographic 2015. áprilisi címlapNational Geographic 2015. májusi címlapNational Geographic 2015. júniusi címlapNational Geographic 2015. júliusi címlapNational Geographic 2015. augusztusi címlapNational Geographic 2015. szeptemberi címlapNational Geographic 2015. októberi címlapNational Geographic 2015. novemberi címlapNational Geographic 2015. decemberi címlapNational Geographic 2016. januári címlapNational Geographic 2016. februári címlapNational Geographic 2016. márciusi címlapNational Geographic 2016. áprilisi címlapNational Geographic 2016. májusi címlapNational Geographic 2016. júniusi címlapNational Geographic 2016. júliusi címlapNational Geographic 2016. augusztusi címlapNational Geographic 2016. szeptemberi címlapNational Geographic 2016. októberi címlapNational Geographic 2016. novemberi címlapNational Geographic 2016. decemberi címlapNational Geographic 2017. januári címlapNational Geographic 2017. februári címlapNational Geographic 2017. márciusi címlapNational Geographic 2017. áprilisi címlapNational Geographic 2017. májusi címlapNational Geographic 2017. júniusi címlapNational Geographic 2017. júliusi címlapNational Geographic 2017. augusztusi címlapNational Geographic 2017. szeptemberi címlapNational Geographic 2017. októberi címlapNational Geographic 2017. novemberi címlapNational Geographic 2017. decemberi címlapNational Geographic 2018. januári címlapNational Geographic 2018. februári címlapNational Geographic 2018. márciusi címlapNational Geographic 2018. áprilisi címlapNational Geographic 2018. májusi címlapNational Geographic 2018. júniusi címlapNational Geographic 2018. júliusi címlapNational Geographic 2018. augusztusi címlapNational Geographic 2018. szeptemberi címlapNational Geographic 2018. októberi címlapNational Geographic 2018. novemberi címlapNational Geographic 2018. decemberi címlapNational Geographic 2019. januári címlapNational Geographic 2019. februári címlapNational Geographic 2019. márciusi címlapNational Geographic 2019. áprilisi címlapNational Geographic 2019. májusi címlapNational Geographic 2019. júniusi címlapNational Geographic 2019. júliusi címlapNational Geographic 2019. augusztusi címlapNational Geographic 2019. szeptemberi címlapNational Geographic 2019. októberi címlapNational Geographic 2019. novemberi címlapNational Geographic 2019. decemberi címlapNational Geographic 2020. januári címlapNational Geographic 2020. februári címlapNational Geographic 2020. márciusi címlapNational Geographic 2020. áprilisi címlapNational Geographic 2020. májusi címlapNational Geographic 2020. júniusi címlapNational Geographic 2020. júliusi címlapNational Geographic 2020. augusztusi címlapNational Geographic 2020. szeptemberi címlapNational Geographic 2020. októberi címlapNational Geographic 2020. novemberi címlapNational Geographic 2020. decemberi címlapNational Geographic 2021. januári címlapNational Geographic 2021. februári címlapNational Geographic 2021. márciusi címlapNational Geographic 2021. áprilisi címlapNational Geographic 2021. májusi címlapNational Geographic 2021. júniusi címlapNational Geographic 2021. júliusi címlapNational Geographic 2021. augusztusi címlapNational Geographic 2021. szeptemberi címlapNational Geographic 2021. októberi címlapNational Geographic 2021. novemberi címlap

Hírlevél feliratkozás

Kérjük, erősítsd meg a feliratkozásod az e-mailben kapott linkre kattintva!

Kövess minket