A károk feméréséig zárva tart Babilón

Az iraki miniszter azt mondta, hogy tudni akarják a teljes igazságot Babilon állapotáról. – A régészeti helyet mindaddig zárva tartják, amíg egy nemzetközi szakértőkből álló testület fel nem méri és nem dokumentálja a károkat, illetve javaslatokat nem tesz a helyreállításra.

A lengyelek védekeznek

Szmajdzinski lengyel védelmi miniszter ugyanakkor a lengyel közszolgálati rádióban nyilatkozva leszögezte: minden Babilónról szóló jelentésnek azzal kellene kezdődnie, hogy az amerikaiak és a lengyelek mentették meg Babilónt a civilizáció számára. „Ha nem lettek volna ott az amerikaiak, Babilónt ugyanúgy kifosztották volna, mint a többi iraki múzeumot, és most vissza kellene vásárolni a babilóni műkincseket a bazárokban és a piacokon” – mondta Szmajdzinski.

A lengyel védelmi tárca vezetője megismételte a minisztérium szóvivőjének vasárnapi kijelentését, mely szerint a katonák a lehető legjobban vigyáztak arra, hogy megóvják az antik lelőhelyeket, miután tábort vertek a helyszínen. A lengyel egységeket régészek kísérték el, valamint konzultáltak iraki műemlékvédő illetékesekkel minden, a táborral kapcsolatos tevékenység ügyében. A miniszter hozzátette, hogy a lengyel katonák Babilónba érkezésükkor magukkal vitték az ásatások területének teljes dokumentációját. A lengyel kulturális minisztérium hamarosan 500 oldalas jelentést tesz közzé Babilónról – jelentette be Jerzy Szmajdninski.

British Museum: Helyrehozhatatlan károk keletkeztek

John Curtis, a British Museum ókori keleti részlegének régésze, az iraki ásatások felelőse a The Guardian című brit lapban szombaton megjelent interjúban úgy nyilatkozott, hogy az amerikai és a lengyel vezetésű egységek összesen 21 hónapos katonai táborozása folytán helyrehozhatatlan károk keletkeztek az ősi birodalmi főváros maradványaiban, és kérdésessé vált, hogy a jövőben tudják-e folytatni a kutatásokat ezeken a helyszíneken. Az amerikaiak már 2003 áprilisában, nem sokkal Szaddám Huszein iraki diktátor megbuktatása után tábort ütöttek Babilónban, majd öt hónappal később átadták azt egy 2500 fős multinacionális haderőnek.

Curtis, aki több szakértővel közösen készített jelentést a babilóni állapotokról iraki régészek felkérésére, megállapította, hogy a harckocsik összetörték a birodalom alapítója, az ókor egyik leghíresebb törvényhozója, Hammurápi városának 2600 éves utcaköveit. Ugyancsak darabokra törték a Bibliából is ismert Nabukodonozor király dicsőségét hirdető köveket, és archeológiai értékű töredékeket szórtak szét. Ezeket a töredékeket összekeverték nagy mennyiségű homokkal, amellyel a katonai állásokat védő zsákokat tömték meg. Ugyancsak megrongálták a jelentés szerint a híres Istár-kapu alapjainak sárkányképeit.

Megoldást jelenthetne a világörökségi státusz

John Curtis felszólította az iraki kormányt: vetesse fel mielőbb a babilóni emlékhelyet az UNESCO világörökség-listájára, ez által talán megkapják az ásatások a szükséges figyelmet. Jelenleg Irakból csupán az egykori ókori pártus birodalom fővárosa, Hatra erődítményének maradványai, valamint Asúr, a szintén antik asszír birodalom vallási központja szerepel a világörökség-listán, 1985, illetve 2003 óta. Az elmúlt két évszázad ásatásai mellett Szaddám Huszein is újjáépíttette Babilón több részét, hogy az ország régmúlt dicsőségéhez kösse nevét. Babilónban találhatók az antik világ hét csodája közé sorolt híres függőkertek is.

A lengyel parancsnokság alatt álló többnemzetiségű kontingens az iraki aggodalmak miatt már december 22-én áttelepült Babilónból Diváníjába, és a régészeti területet iraki őrök gondjaira bízták. Missziójukat hivatalosan múlt szombaton adták vissza az iraki kulturális minisztériumnak. Ezzel kapcsolatban a lengyel egységek szóvivője elmondta: felismerték, hogy a katonai tábor felállítása nem tett jót a régészeti emlékhelynek, és amint erre lehetőségük volt, az áttelepülés mellett döntöttek.