Angol elítélteket telepítettek le Ausztráliában
1788. január 20-án 11 kisebb méretű vitorláshajó kötött ki a Botany-öbölben. A hajók több mint 700 elítéltet és őrzésükre mintegy 200 katonát szállítottak az Indiai-óceán és a Csendes-óceán határán fekvő szigetre, Ausztráliába. Az első általuk létrehozott település Sydney volt.
A 16-17. században spanyol és portugál hajósok feltételezhetően már elérték Ausztrália partjait. 1629-ben a Holland Kelet-Indiai Társaság Batavia nevezetű kereskedelmi hajója is partot ért a nyugat-ausztrál partoknál, azonban Fransisco Palsaert kapitánynak fogalma sem volt felfedezéséről.
1770 tavaszán James Cook szállt partra Kelet-Ausztráliában, azonban Matthew Flinders volt az első, aki az egész kontinenst körbehajózta 1801-1803 között.
Ausztrália az angol gyarmatbirodalom részét képezte, a szigetet azonban az angolok kezdetben fegyenctelepként használtak. Távol volt Nagy-Britanniától, elég hely volt az elítéltek számára és az ausztrál őslakosok sem jelentettek gondot. A feljegyzések szerint a felfedezők így vélekedtek az őslakosokról: ”A világ legnyomorúságosabb népe, sem házuk, sem ruhájuk, még juhaik, szárnyasaik sincsenek”
Az angol kormány megbízásából 11 vitorláshajó több mint 700 angol származású elítéltet szállított Ausztráliába, és a mai Sydney környékén kolóniát hoztak létre. Az Arthur Philip kapitány irányítása alatt álló hajók a Boteny-öbölben kötöttek ki 1788. január 20-án. 1868-ig mintegy 160 ezer fogvatartottat száműztek Ausztráliába.
Az új települést Sydney-nek nevezték el, Lord Sydney után, aki Ausztrália legmagasabb rangú tisztségviselője volt. A 19. században új települések jöttek létre, úgy mint Brisbane, Perth illetve 1835-ben Melbourne.
Macskát ábrázoló Nazca-vonalat találtak
Az időszámítás előtti 200-100 közötti periódusból származó geoglifa ősibb lehet a térség többi alkotásánál.
Motivál-e cselekvésre a sajnálat?
Képes-e a különböző hátrányos helyzetű csoportok iránti sajnálat cselekvésre motiválni a többségi társadalom tagjait – tették fel a kérdést kutatásukban a PPK kutatói.
Ő volt a tizenötödik aradi vértanú
1820. október 20-án született Kazinczy Lajos honvédezredes, az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúja.
Újabb érintetlen szarkofágok kerültek elő Szakkaránál
Az elmúlt hetekben sorra azonosítják a lezárt koporsókat az ókori nekropolisz temetkezési aknáiban.
Grafit szobrocskák egy ceruza hegyén
Ceruzahegyből farag korabeli figurákat Ebrahim Belal, egyiptomi képzőművész.
Előfizetés
A nyomtatott magazinra,
12 hónapra
