Néró gigantikus palotájának újabb részeit fedezték fel
Amatőr barlangászok Néró egykori palotájának a közelében eddig még fel nem tárt mozaikokra bukkanatak. Róma város polgármestere és egyes régészek szerint az utóbbi idők egyik legfontosabb leletére bukkantak, melyek abban is segíthetnek, hogy feltárják az egykori császár hatalmas palotájának eddig ismeretlen részeit.
Amatőr barlangkutatók egy távirányítós vdeokamera segítségével igen értékes mozaikokra bukkantak a hét elején Rómában. Régészek azt feltételezik, hogy Nérónak az egykori Colle Oppio dombon épült pompázatos palotájából vagy esteleg a hozzá kapcsolódó fürdőkből származhatnak a mozaikok. Barlangászok és régészek egybehangzó véleménye szerint ugyanis Néró palotájának eddig feltárt részei csupán töredékét képezik az egykor hatalmas kiterjedésű „kacsalábon forgó” palotának.
A romok alatt talált kincsek
Az amatőr barlangászok által most felfedezett mozaikrészleten három meztelen alak egy erjesztőkádban éppen a leszüretelt szőlőt tapossa, egy másik fuvolázik nekik, egy ötödik pedig a szőlőt szedi egy dézsába. A hatalmas mozaik, melynek részleteit a barlangászok nemcsak a robotkamera segítségével vizsgálták meg, kb. 3 méter x 2, 5 méter kiterjedésű lehet. „Azt sem tudtuk hova rakjuk a lábunkat. Attól féltünk, bárhova lépünk megsérülhet a mozaik épségben maradt része” – nyilatkozta Marco Placidi barlangász az olasz Il Messaggero című lapnak.
A Traianus thermái alatt megtalált hatalmas barlangrendszer csak megrősíti a régészeket azon feltételezésükben, hogy Néró egykori Domus Aurea-ja, azaz „aranypalotája” igazából nemcsak több házat, hanem egész városnegyedeket foglalt magában. A Domus Aurea eddig feltárt részletei ugyanis kissé távolabb esnek a most megtalált boltíves palotarészektől.
Palota színaranyból és Colossus Neronis
Colosseum
Mint az közismert, Néró megalomániájának és őrültségének egyik legfőbb jele az volt, amikor Kr.u. 64-ben felgyújtatta Rómát. A pontos indokról azóta is vitatkoznak a történészek, egy azonban biztos: az elpusztított Róma helyén új épületeket kezdtek el felhúzni.
Az egyik legnagyobb és legközpontibb helyen fekvő épület volt az a palota, melyet Néró magának építettett, és amelyben gigantikus szobra is megtalálható volt. A palota méreteiről árulkodik, hogy annak egyik csarnokában állíttatta fel Néró azt a majdnem 40 méteres bronz szobrot, melyet a világ hét csodái közt számontartott rhodosszusi kolosszus mintájára készíttetett magáról.
A Domus Aurea-t ugyan Nero utódai szinte a földdel tették egynelővé, hogy Róma lakosságát és császárait ne emlékeztesse semmi a hírhedten őrült császárra, a szobor érdekessége azonban, hogy Néró halála után csak a szobor fejét cserélték ki mindig az éppen aktuális császárról mintázott fejre. A Colossus Neronis, elletétben az aranyozott stukkókkal és boltívekkel díszített palotával, így egészen az első század végéig fennmaradt, amikor is Traianus, mielőtt a porral tette volna egynelővé a Domus Aurea-t, elszállíttatta a szobrot az Amphiteatrum Flaviumba. Ez az épület kapta aztán Nero hatalmas szobráról a Colosseum nevet a középkorban.
Örök enyészet helyett a művészek ihletője
„Ahogy Pompejt beborította a Vezúv hamuja, úgy borította be Rómát a Krisztus utáni első század végén a törmelék” – jellemezte az egykori Rómát Eugenio la Rocca, Róma művészeti kincsiért felelős intendánsa. Ám úgy tűnik, hogy Néró utódainak szándéka (egyszer s mindekorra eltörölni Néró emlékét) nem hozhatott teljes sikert. Régészek szerint ugyanis éppen az mentette meg a teljes pusztulástól többek között a most megtalált mozaikokat is, hogy a föld alá kerülve, egy boltív alatt meghúzódva semmilyen további károsodás nem érhette a képeket.
Domus Aurea
A Domus Aurea egyes részeit egyébként már a 15. században felfedezték, amikor a krónikások feljegyzése szerint egy fiatal művész a környéken sétálva belesett egy föld alatti üregbe. A véletlen folytán felfedezett barlangrendszerben aztán Néró Domus Aurea-jának részleteire bukkantak. A hely vonzotta a művészeket – az akkor megtalált mozaikokból igen sok festő és szobrász merített ihletet.
Michelangelóról, Raffaellóról és Pinturicchióról, Casanováról és Sade márkiról nemcsak az írástudók jegyezték fel, hogy meglátogatták a föld alatti barlangban rejtőző értékes kincseket, hanem ők maguk is otthagyták kezük nyomát, amikor nevüket belevésték a boltív kőjébe.