Szenzációs emberelőd leletekre bukkantak Etiópiában

A leletekre As Duma környékén találtak rá a tudósok, amely az afrikai ország északi részén fekszik. A fosszíliák legnagyobb része fogakból és állkapocs-töredékekből áll, de van a megkövesedett maradványok között kar- és lábcsont is.

Az Ardipithecus ramidus

Mindegyik lelet ugyanahhoz a hominida fajhoz, az „Ardipithecus ramidus”-hoz tartozik, amelyet körülbelül egy évtizeddel ezelőtt írtak le. Minderről a Nature magazin legfrissebb számában értekeznek a kutatók. (A hominidák közé ma már csak egyetlen faj tartozik, az ember. Korábban azonban a főemlősök családján belüli hominidák között akár több ág is létezhetett egyszerre, és ezen ágak közül az egyik vezetett a ma élő Homo sapiens sapienshez. Ilyen ág lehetett az Ardipithecus ramidus, illetve a még korábban élt Ardipithecus kadabba is.)

A tudósok szerint a mostani helyszínen talált egyik lábcsont arra utal, hogy a szóban forgó Ardipithecusok felegyenesedve jártak, akárcsak a mai emberek. Az As Duma-i leletek éppen ezért döntő jelentőségűek, hiszen azt bizonyítják, hogy a hominidák már 4, 5 millió évvel ezelőtt két lábon jártak – magyarázta az amerikai Indianai Egyetem bloomingtoni részlegének kutatója, az etiópiai feltárások vezetője, Sileshi Semaw. (A datálásban a környék vulkanikus rétegei segítették a kutatókat.)

Az Ardipithecus ramidus egyik különlegessége (és ez segít többnyire a leletek azonosításában), hogy a felső szemfoga gyémántalakú, ami sokkal „emberibb” tulajdonság, mint gondolnánk. Ez a szemfog a csimpánzoknál inkább „v”-alakú, márpedig régebben heves vita folyt arról, hogy az Ardipithecusok az emberszabású majmok legfejlettebb fajához, a csimpánzokhoz áll-e közelebb, vagy a mai emberhez, a Homo sapiens sapiens-hez.

Sokak szerint ugyanis az Ardipithecus ramidus általánosságban mégiscsak egy mai csimpánzhoz hasonlíthatott jobban. Persze ez csak a felületes szemlélőnek tűnhetett így, és csakis a külső jegyekre vonatkozhatott – írja a BBC elemzője a felfedezés kapcsán.

Az ember őse volt?

Tim White, a University of California, Berkeley professzora szerint az A. ramidus azért nagyjelentőségű, mert alighanem ez a faj a későbbi hominidák őse. A most megtalált csontok egyébként egy olyan lelőhelyről kerültek elő, ahol korábban már több hominidának a maradványára bukkantak.

Egy olyan „alapfokon” lévő lényről van szó –véli a kutató–, amelyből a sokkal ismertebb emberelődök, az Australopithecusok fejlődtek ki. White szerint a kutatások legfontosabb feladata most annak tisztázása, hogy a különböző helyszínekről előkerült leletek, így a Kenyában, Etiópiában és Csádban előbukkant fosszíliák ugyanazon lényhez tartoztak-e, vagy sem.

Kapcsolat az Australopithecusokkal

A leghíresebb Australopithecus-leletre, a közismert „Lucy”-ra még a hetvenes években bukkantak Etiópiában. Ez egy női csontváz, amelynek alapján a tudósok feltételezték, hogy az emberi faj az Australopithecusokból fejlődött ki. Az Ardipithecus viszont az emberelődök egy még koraibb fázisára utalhat vissza, s e fajból esetleg nemcsak a mai emberek erednek, hanem mára már kihalt fajok is.

Egy másik Ardipithecus faj egyébként szintén a környéken bukkant elő: az Ardipithecus kadabba, 5, 54 és 5, 77 millió évvel ezelőtt élt – ugyancsak a mai Etiópia területén.

Genetikai tanulmányok szerint az ember és az emberszabású majmok közös őse alighanem hatmillió évvel ezelőtt létezett. Az Ardipithecusok tehát éppen ebben az időszakban „kóboroltak” Afrika keleti részén, éppen ezért vizsgálatuk kulcsfontosságú lehet az emberi evolúció szempontjából.

White professzor volt egyébként az első, aki Aripithecus ramidus-fosszíliákra bukkant a Középső-Awash régióban, Etiópiában.

A legősibb emberelődökről még folyik a vita

Az Ardipithecus kadabbát egyébként tavaly márciusban fedezték fel, s erről már a National Geographic Online-on is beszámoltunk akkoriban. 2004 márciusában Északkelet-Etiópiában egy állkapcsot és hat fogat találtak, amelyek minden bizonnyal a legősibb emberelődöké voltak.

Az Ardipithecusnak azonban versenytársai is akadtak: az Etiópiával szomszédos Kenyában pár évvel ezelőtt felfedeztek egy Orronin névre hallgató főemlőst, amelyet egyesek szintén a hominidák közé sorolnak (akkor ez megelőzné az Ardipithecust). Mások – az Ardipithecus felfedezői – viszont a csimpánzok elődjének tartják az Orronint, így viszont a hominidáknál az Ardipithecus lenne a „rangidős”. Francia kutatók szintén nagyjából e korabeli, 5-6 millió éves leletekre bukkantak Csádban, amelyet Sahelanthropusnak neveztek el.

A vita eldöntése még a tudósokra vár, annyi bizonyos azonban, hogy még további leletekre lesz szükség ahhoz, hogy egységes álláspontra jusson a tudományos közélet a csádi francia, illetve a kenyai-etiópiai angolszász kutatók „versenyfutásában”, amelynek során egyre ősibb emberelődökig jutnak el.