XVI. Lajos kivégzése
Az 1793. január 15. és 20. között zajló szavazás folyamán a Nemzeti Konvent többsége haladék nélkül végrehajtandó halálbüntetésre ítélte a francia királyt. 1793. január 21-én Capet Lajos néven guillotinenal végezték ki XVI. Lajost.
1774 júniusában meghalt XV. Lajos francia király és a trónt unokája örökölte, aki XVI. Lajos néven vonult be a történelembe. Az új királynak uralkodásra való alkalmatlansága, valamint az államháztartás tetemes hiánya azonban az összeomlás felé sodorta az országot.
1789-ben kirobbant a nagy francia forradalom, melynek a király és annak családja is áldozatul esett. 1791-ben ugyan a Capet család még megpróbált elmenekülni Franciaországból, Varennes-ban azonban elfogták őket.
1792. novemberében a Nemzeti Konvent megkezdte a tárgyalást a király további sorsával kapcsolatban. Lajos kihallgatására december 11-én került sor és mintegy egy hónap múlva már meg is született az ítélet. A király perében a szavazásokat 1783. január 15. és január 20. között tartották. Végül a királyt bűnösnek találták és arra a kérdésre, hogy milyen büntetést érdemel, a többség halált javasolt.
Mivel 319 szavazat ellenében 366-an a haladék nélküli halálbüntetésre szavaztak, így 1793. január 21-én a mai Concorde téren Capet Lajos néven guillotinenal kivégezték XVI. Lajost. A király gyóntatójának beszámolójából pontosan ismerjük a kivégzés napjának történéseit.
Mintegy két órán át tartott az út a vesztőhelyre. Miután a hintó megállt, a király kiszállt. Az ott sorakozó hóhérok felszólították Lajost ruhái levételére, amit az meg is tett. Azonban amikor meg akarták kötözni a megszégyenített királyt, akkor hevesen ellenkezni kezdett. Egy kisebb vita után azonban mindenbe beleegyezett, mitöbb az egyik hóhér visszaemlékezése szerint a király „maga vágta le a haját”. A fejét állítólag olyan nyugodtan, olyan hidegvérrel helyezte a gullotine alá, hogy ezzel még a körülötte állo hóhérokat is meglepte.