60 éve szabadult fel az auschwitzi haláltábor

Majdnem öt éven át működött az a németek által felállított auschwitzi lágerkomplexum, ahol a magyarországi zsidók legnagyobb részét kivégezték. A tábort 1945. január 27-én, pontosan 60 évvel ezelőtt a Vörös Hadsereg katonái szabadították fel.
A nácik a legnagyobb és legszörnyűbb haláltáborokat (Belzec, Sobibor, Treblinka, Auschwitz) Lengyelország területén állították fel. Az auschwitzi koncentrációs tábort 1940 nyarán Heinrich Himmler parancsára hozták létre, mely három központi részből állt. Az Auschwitz I. volt az eredeti koncentrációs tábor és az egész lágerkomplexum irányítóközpontja, az Auschwitz II. (Birkenau) megsemmisítőtáborként működött, míg az Auschwitz III. (Monowitz) munkatáborként funkcionált.
Az Auschwitz II. elnevezésű birkenaui haláltábort az emberek többsége Auschwitz nevével kötött össze. Birkenau az Auschwitz I. központtól mintegy három kilométerre állt, több tízezres befogadóképességgel. A tábor elsődleges feladata volt a nemkívánatos vallási-nemzetiségi csoportok gázkamrákban történő megsemmisítése. A gázkamrát 1942. május 15-én használták először. A zuhanyzótérré kialakított helyiségben egyszerre mintegy 2000 embert voltak képesek Zyklon B gázzal megölni. Magyarország német megszállása után a magyarországi zsidók legnagyobb része az auschwitz-birkenaui lágerkomplexumban lelte halálát.
Az 1944. május 14. és július 9. között, vagyis kevesebb mint hatvan napon belül Magyarországról deportált „zsidófajúak” számát vitéz Ferenczy László csendőr alezredes a magyar belügyminiszterhez címzett 1944 júliusi jelentésében 434 ezer 351 főben jelölte meg. A harmadik birodalom területére szállított személyek számát Veesenmayer budapesti német nagykövet ennél is magasabbra, több mint 437 ezerre tette. Ezeknek az embereknek a túlnyomó többsége Auschwitzban lelte halálát, így a lengyelországi település tekinthető a legnagyobb magyar temetőnek is – írja Szita Szabolcs a Holocaustról szóló könyvében. Szita hangsúlyozza, hogy Auschwitz nemcsak a zsidók számára volt pokol, mások mellett több tízezer cigány pusztult el a haláltábor működése során.
Az Endlösung terve és végrehajtása
Hitler már 1941 júliusában kiadta az utasítást az „Endlösung”-ra, azaz a „végső megoldásra”, de ezt hivatalosan csak az 1942. január 20-ai wannsee-i konferencián határozták el. A Reinhard Heydrich vezette gyűlés 30 millió zsidó kiirtását tűzte ki célul a különböző vidékeken létrehozott koncentrációs táborokban. A második világháború végére majdnem hatmillió zsidó vesztette életét.
1944-ben már látszottak a Német Birodalom hanyatlásának jelei a katonai kudarcok és a német szövetségi tábor szétesésének következtében. A szovjet hadsereg katonái egyre nagyobb veszélyt jelentettek. Himmler 1944 novemberében parancsot adott az auschwitzi tábor felszámolására – minden nyomot el akartak tüntetni.
1945. január 27-én a Vörös Hadsereg katonái szabadították fel a koncentrációs tábort. A lágerben 7500 rabon kívül, hatalmas férfi, női- és gyermekruha kupacokat találtak, több tízezer cipőt és nagy mennyiségű hajat. Az Auschwitzban elhunytak számát legtöbben körülbelül egymillióra becsülik.