Aszteroidát neveztek el egy cseh kisfiúról

Tizenhat éves korában gázosították el Auschwitzban azt a fiút, Petr Ginzet, akit két évvel korábban, 1942-ben deportáltak a nácik egy másik koncentrációs táborba, Theresienstadtba, cseh nevén Terezinbe. (Auschwitz felszabadulásának hatvanadik évfordulója éppen január 27-én van. Erről Anno rovatunkban emlékezünk meg.)

Petr Ginz zsidó származásúnak minősült, ezért előbb sárga csillag viselésére kötelezték szülővárosában, Prágában, majd 14 éves korától kezdve különböző lágerekbe szállították. Fogsága idején, Theresienstadtban több rövid írást készített, de rajzzal is foglalkozott. Novellái, sci-fi-történetei és rajzai azután váltak világhírűvé, hogy az első izraeli asztronauta, Ilan Ramon az ő egyik alkotását vitte fel magával a világűrbe, amikor a Columbia űrsikló 2003-ban utolsó repülését végezte. Mint ismeretes, az amerikai Columbia a Föld légkörébe visszaérve felrobbant, a személyzet minden tagja életét vesztette. Ramon éppen Ginz születésnapján, február elsején lépett a Columbia fedélzetére a cseh kisfiú rajzával.

Tudományos magazin a koncentrációs táborban

Petr Ginz nemcsak rajzokat készített, illetve rövid történeteket és verseket írt a koncentrációs táborokban, hanem egy tudományos magazint is összeállított, összesen 800 oldalas terjedelemben, amelyet fogolytársai között terjesztett Theresienstadtban.

Most egy aszteroidát neveztek el a fiatalon megölt fiúról. A cseh csillagász, Milos Tichy közlése szerint a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) az 50413-as számú kisbolygót nevezte el Ginzről. Ez az aszteroida része annak a kisbolygó-övezetnek, amely a Mars és a Jupiter között helyezkedik el naprendszerünkben. A Ginz-aszteroida 4, 49 év alatt kerüli meg a Napot.

Bélyeget is kiadtak rajzáról

Időközben a cseh posta kiadott egy bélyeget, amelyen Ginz híressé vált rajza látható. A következő hónapban Ginz naplója, rövid történetei és befejezetlen novellája is napvilágot lát majd. A cseh kisfiú naplóját 1941 és 1942 között írta, már a náci megszállás idején, de még deportálása előtt. Ezt a dokumentumot csak 2003-ban fedezték fel Prágában. Ezután adták át a naplót Chava Pressburgernek, Petr lánytestvérének, aki túlélte a holokausztot és most Izraelben él.

A napló így kezdődik: „Zavaros idők. A zsidó csillagok viselése kötelezővé vált. Iskolába menet hatvankilenc seriffet számoltam össze.” Pressburger úgy nyilatkozott a cseh sajtónak, hogy a testvére által írt napló érdekes dokumentum, amelyet az embereknek el kell olvasnia, minthogy ez egy figyelmeztetés. Petr írása az igazságot mutatja be, azt, hogy miként viselkedett egy gyerek, és hogyan élt az akkori körülmények között.

Rövid élete során Petr Ginz számos költeményt írt, és két sci-fi történetet is papírra vetett, ami bizonyítja érdeklődését a tudomány és a világűr iránt. Gyakran maga illusztrálta műveit.